Élénk vízimadár-vonulás a Körös-Maros Nemzeti Parkban

A sok csapadéknak köszönhetően a Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin nagyon sok a kisebb-nagyobb vizes élőhely. Ezek kitűnő pihenőhelyet jelentenek az átvonuló vízimadarak számára.

 

A Csanádi puszták szikesein most igazán élénk és színes a madárvilág. A darvak és a vadludak többsége már elment az északi tájak felé, de más vízi-, parti- és gázlómadarak még szép számban bukkannak fel errefelé. Az összegyűlt vizek nagyon sokféle vonuló madárfajt késztetnek megállásra. Táplálékot is bőven találnak maguknak, így szívesen időznek a térségben. A sekély vizes mocsarakon, réteken ezres, esetenként tízezres csapatokban állomásoznak a pajzsoscankók, aranylilék és bíbicek. Sok a nagy kócsag, szürke gém, bakcsó és bölömbika is. Ez a tavaszi zsongás igazán megkapó látványt nyújt, érdemes tehát felmenni a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kilátótornyába és megfigyelni az élénk, sokszínű madárvilágot.
 
A vizes élőhelyeken nagyon sok madár már költésbe is kezdett. A bíbicek, piroslábú cankók, nagy godák, gólyatöcsök, böjti és a cigányrécék is szívesen fészket raknak itt, ha elég vizet találnak. A vizes élőhelyek szárazabb szigetein a bíbicek már lerakták első tojásaikat. Nemsokára a piroslábú cankók és a nagy godák is hozzákezdenek a fészekrakáshoz.
 
Összetett és látványos időszakához érkezett tehát a tavaszi madárvonulás: még itt vannak a vonulók utolsó csapatai, de már területfoglalásba, fészkelésbe kezdtek a nálunk költő fajok. Időnként felbukkan egy-egy érdekesség is: néhány napja például megfigyeltek a Csanádi puszták felett egy átrepülő kis hattyút, ami igazán ritkán fordul elő ezen a vidéken.
 
A Kis-Sárrétről a nagyobb vadlúdtömegek már elvonultak, de azért néhány százas nagy lilik csapatok időnként még felbukkannak. A vizes pusztai területeken, mocsarakon most jóval nagyobb a madármozgás, mint a halastavakon. Március végén már megjelentek a nyári ludak első fiókái is. Ami a récéket illeti, kercerécékből és kontyos récékből már egyre kevesebbet látni, szaporodnak viszont a barátrécék és a cigányrécék, melyeknek egy része már költeni is nálunk marad. A mocsarakban nagy számban mutatkoznak vonuló fütyülő és kanalas récék, s egyre népesebb a böjti récék tábora is. A parti madarak nagy része már továbbrepült. Kis pólingból egyelőre kevesebb van, legfeljebb 30-40 példányos csapatokkal találkozhatunk. A Sárrét vizes pusztáin fészkeléshez készülődnek a nagy godák és a piroslábú cankók.
 
A Cserebökényi-pusztákon is sok a vízzel borított terület, de errefelé most nincsenek nagyobb madártömegek. Természetesen azért itt is élénk az élet, látni lehet pajzsoscankókat, nyílfarkú, kanalas, tőkés, csörgő, böjti és kendermagos récéket is. A piroslábú cankók jellegzetes hangja gyakran felcsendül a határban. A vizes élőhelyeken vannak gólyatöcsök, sárszalonkák és bíbicek is.
 
A Kígyósi-pusztán még mindig láthatunk – igaz csak kisebb csapatokban –, nagy lilikeket és vadrécéket. Parti madarak már csak szerény számban tartózkodnak a térségben, megjelentek viszont az első nagy és kis pólingok, s gyakran bukkannak fel pajzsoscankók is.
 
A Dévaványai-Ecsegi pusztákon nem annyira látványos a madárvilág jelenléte, valószínűleg azért, mert nemcsak a védett területeken, hanem a szántóföldeken is nagyon sok a belvíztócsa, így a madarak is eloszlanak. Százával látunk még vonuló pajzsoscankókat és nagy godákat. A bíbicek közül már csak azok vannak itt, amelyek fészkelőként is maradni fognak. Néhányan közülük már a tojásokon ülnek. A pusztai mocsarakban költéshez kezdtek a nyári ludak is, idén feltűnően sok az ötös és hatos fészekalj. A nagy kócsagok szintén megkezdték a területfoglalást, de tojásrakást náluk még nem tapasztaltunk. Bár egyre ritkábban, de időnként még vonuló darucsapatok is felbukkannak az égen. A puszta pedig egyre hangosabb, nemcsak a madarak, hanem a különböző békák is megszólaltak már, jelezve, hogy végre itt a tavasz.
 
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
 
Megosztás:

Címke: , , , ,