250-300 ezer háztartást húzhat csőbe Magyarországon az uniós rendelet. a gyűjtőkéménybe - amelybe több lakás csatlakozik - kizárólag azonos típusú kazánt köthetünk, ha pedig turbókazánról van szó, azt lehetetlen pótolni, hiszen sehol nem kapható - írja a Hirado.hu.
A kéménybe kötött készülékeket a rendelet kivétel alá hozza a nyitott rendszerű gyűjtőkémények tekintetében, de a zárt rendszerű gyűjtőkéményekre kapcsolt zárt égésterű készülékek, vagyis a turbók a rendeletből kimaradtak. Magyarországon közel 65 ezer ilyen gyűjtőkémény található, amin átlagosan négy turbókészülék üzemel kéményenként. Ez közel egymillió ember problémáját jelenti most – húzta alá a szakember. Szemán Róbert, a VGF (víz-gáz-fűtéstechnikai) Szaklap főszerkesztője úgy látja, mindenképpen az Európai Unióhoz kell fordulni, és fel kell függeszteni a rendelkezésnek ezt a szabályát, továbbá lehetővé kell tenni a turbós készülékek a felhelyezését.
Weimann Márk, a Leier Hungária Kft. igazgatója úgy fogalmazott: időzített bombán ülünk, hiszen 2008-ig a válság előtt rengeteg társasház épült, és abban az időben már a korszerűnek számító turbó kazánok kerültek beüzemelésre, ezeknek az égésterméke pedig praktikusan gyűjtőkéménybe került.
„Ugyanakkor hiába rendelkezik úgy az alapító okirat, hogy közös a kémény, ha gondom van, nekem kell megoldanom” – hangsúlyozta a szakember.
Versics Tamás a műsorban felhívta a figyelmet, hogy a gyűjtőkéményeknek vannak alfajai, amelyiket érinti a rendelet, de vannak olyanok is, amelyeket nem.
Nem minden gyűjtőkéményhez lehetetlen készüléket kapni
A régi lakóházak és az abban elhelyezett egyesített falú ún. termofor gyűjtőkémények, amelyen kéményes készülékek üzemelnek, nem tartoznak a rendelet hatálya alá, és erre lehet készüléket kapni – szögezte le. A fő problémát a zárt égésterű gyűjtőkémények esetei jelentik, mivel a turbókészülék kivételével nem foglalkozik a rendelet, így ilyet nem is lehet kapni – tette hozzá. Szemán Róbert a régi kazánokkal kapcsolatban azt mondta, a főként budapesti, földszinti társasházak lakásai számára hatalmas költség a csere: másfél-kétmillió forint is lehet akár a füstgáz elvezetés ára.
Létezik egy 845-ösnek nevezett magyar szabvány, amely meghatározza az égéstermék-elvezető berendezések tervezését, kivitelezését és ellenőrzését. Ez kimondja, hogy az égéstermék elvezető berendezésre csak azonos fajtájú tüzelőanyaggal üzemelő, azonos szerkezetű, működésű elvű tüzelőberendezések köthetők. Szemán Róbert ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a rendelet Nyugat-Európában született, ahol ezt a problémát “nem értik”, hiszen, például Németországban egyedi kéményekkel látták el a lakásokat, gyűjtőkémények nem készülnek.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a potenciális veszélyforrással bíró műszaki berendezéseknél tervező-szakértő bevonása kikerülhetetlen. Minden készülékcsere alapja, hogy méretező számítással igazolni kell, hogy a készülékek a kéménnyel működnek. Meg kell vizsgálni azt is, hogy feltétlenül szükség van-e arra, hogy hozzányúljunk-e a kazánhoz vagy a kéményekhez – tették hozzá.
