Darvasi László monumentális nagyregénye 1908-tól 1957-ig vezet végig a magyar történelmen. A magyar vidék, a főváros és a nagyvilág az egymásba kapcsolódó történetek színhelye. Zsidók, magyarok, szegények, gazdagok, okosok és bolondok a szereplők, illetve feltűnnek a régről ismert könnymutatványosok is. A történelem alakulása végül mindenkit, épelméjűt, ábrándozót és pragmatikust is próbára tesz, viszont a nagyregény cselekménye nem várt fordulatokat vesz. Darvasi három generáción átívelő elbeszélése gazdag és magával ragadó látomás a 20. századról.
– Sokan írnak az általam megfogott korszakról. Az én célom az volt, hogy írjak egy, a jelzett kort ábrázoló nagy tablót. Az érdekes talán az lehet benne, hogy sok minden történt velünk, a nemzetünkkel és szeretünk mesélni, magunkról, történeteket hallani, rólunk végső soron. Őseink, nagyapáink, nagyanyáink kora ez és most képet akothatunk arról, hogy mi volt az ami meghatározta őket, az életüket – mondta el Darvasi László.
Elek Tibor házigazda, a Bárka irodalmi folyóirat főszerkesztője kiemelte: az író vaskos, három kötetből álló, 1700 oldalas művet írt.
– Roskadozik alatta az asztal, ha úgy tetszik, de mégis csak fontos szeletét taglalja a XX. századi magyar történelemnek. Én személy szerint nagyon kedvelem a prózáját, úgy vélem munkássága mghatározó a jelenkori magyar irodalomban. Mintegy 20 éves ismeretségünk kapcsán nagy örömmel tölt el, hogy a békéscsabaiak is közelebbről megismerkedhetnek nagyregényével, melyet már nagyon vártunk, részleteiben a Bárkában meg is jelentettünk, végig kísértük a mű születésének fázisait – fogalmazott.
Galéria
