A január 22-re virradó éjszaka folyamán 3-4 centis hólepel alakult ki, amely gyönyörű fehérbe burkolta a tájat. Ez a manapság már ritka látvány nagyon jó lehetőséget biztosított a nyomolvasásra, mivel az éjjel, illetve hajnalban mozgó erdei állatok nyomai sok helyen felfedezhetők voltak a friss hóban.
A Maros-árteret járva láthattuk az őzek jellegzetes fekvőhelyeit, ahol testük melegétől ovális alakzatban elolvadt a hó. A fekvőhelyek közelében gyakran voltak kaparásnyomok is, ahogyan a hó és az avar alól szedegették a zöld növényi részeket. Az egyéb patások - vaddisznók és gímszarvasok - jellegzetes lábnyomait szintén sokfelé felfedezhettük. A vaddisznók túrásai már messziről látványosak voltak, a hó borította, fehér talajon feltúrt, sötét föld messziről látszott.
Az egyik legizgalmasabb nyomolvasás a rejtélyes éjszakai ragadozó, a nyuszt csapájának követése volt. A nyusztnak a macska lábnyomára emlékeztető nyoma van és a havon nagyon jól megfigyelhető volt, hogy mennyire szereti a kidőlt fatörzseket. Ugyan a talajon is biztonságban mozog, de ha van lehetősége, akkor inkább egy földön heverő, vagy egy másik fára ledőlt fatörzsön halad végig, a mókuséhoz hasonlító ugrásokkal. Több ilyen kidőlt és behavazott fatörzsön szépen végig lehetett követni a szinte zsinórszerűen, egyenes vonalban elhelyezkedő lábnyomait.
A természet csupán egyetlen reggel és délelőtt nyújtotta ezeket az élményeket, mert délutánra már el is olvadt a hó és két nap múlva tavaszias idő lett. Bízunk abban, hogy lesz még ezen a télen hóborítás, és így lehetőségünk nyílik hasonló felfedező, nyomolvasó túrákat tenni a természetben.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park