1-1280x720.webp)
Dr. Juhász István kiemelte: Békéscsaba a fásítottság tekintetében is méltán érdemli ki a sokszor emlegetett „zöld város” jelzőt. A megyeszékhelynek jelenleg 150 hektárnyi erdeje van, valamint 63 000 faegyedből álló közterületi faállománnyal rendelkezik. Mint mondta, az egyik legszebb a sétálóutcán az Andrássy úti platánfasor. Az 1950-es években telepített idős platánsor a mai napig a legmeghatározóbb eleme az utcaképnek. De sokak szívének kedves a Lencsési út melletti kocsányos tölgyfasor, vagy az Élővíz-csatorna partján található, elnyúló gesztenyefasor.
A tanácsnok hangsúlyozta: büszkék lehetünk arra, hogy Békéscsaba a megyei jogú városok között az egyik legtöbb zöldövezettel rendelkező település. Ligetekkel, virágokkal tarkított tereink, hangulatos sétányaink révén az ország legélhetőbb városai közé tartozunk, közparkjainak, gondozott zöldterületeink pedig évről évre növekednek. – Ahogyan az elődeink, úgy a jelenlegi városvezetés és a Hajrá Békéscsaba képviselői is mindent megtesznek a zöldfelületek gondozása, megőrzése, gyarapítása érdekében.
Egyik kiemelt célunk Békéscsaba fával borított területeinek növelése. 2022-ben összesen 3000 darab 60-70 cm-es erdészeti csemetét ültetett el a város a Lencsési lakótelepen, az egykori KISZ-tábor helyén, illetve Jaminában, a Mazán László utcában. További 1052 fa a tömegközlekedési útvonalak mentén és egyéb zöldfelületeken kapott helyet, a beruházásokhoz, valamint a fenntarthatósági programhoz kapcsolódva. „VárosFa” néven indult el a MOL-Új Európa Alapítvány, az Agrárminisztérium, a Megyei Jogú Városok Szövetsége és az Országos Erdészeti Egyesület közös fenntarthatósági programja, amelynek révén két ütemben, összesen 90 fával gazdagodtak Békéscsaba közterei. A Lencsési lakótelepen 55, Gerlán 20 és Jaminában 15 darab fát ültettek el – sorolta dr. Juhász István.
Idén is többször történtek, összefüggő zöldfelületeket érintő fásítások. Ilyen volt például a Wenckheim kerékpárút nyomvonala mentén telepített 300 darab előnevelt, pusztaszil csemete elültetése.
– A fa fajtájának kiválasztásánál lényeges szempont volt, hogy gyorsan növő, kevés gondozást igénylő, jó szárazságtűrő fajta kerüljön a kerékpárút mellé. A fasortelepítés legfőbb célja pedig az, hogy árnyékot adjon majd az arra járóknak. Néhány év múlva talán hasonlóan látványos és kedvelt fasor lesz, mint a korábban már említett Andrássy úti platánsor, vagy a Lencsési út melletti kocsányos tölgyfasor – jegyezte meg a tanácsnok, hozzátéve azt is, hogy a beruházások miatt eltávolított fák helyett többet ültet a város, például a piac fejlesztése kapcsán 122 fát ültetettek, ez ötször annyi, mint amennyit ott ki kellett vágni. Így a korábbihoz képest egy sokkal zöldebb környezet fogadja az idén nyáron átadott piacra látogató vásárlókat.
Egy ekkora faállomány gondozása együtt jár azzal, hogy a kiszáradt, elöregedett egyedeket a lakosság védelmében el kell távolítani. Idén az önkormányzat három ütemben, ös - szesen több mint 600 kiszáradt fa kivágásáról gondoskodik. A tanácsnok arra is kitért, hogy az önkormányzat azon közterületek vonatkozásában, ahol a pótlás elvégzésére megfelelő terület áll rendelkezésre, valamint a közművek védőtávolságainak figyelembe vételével lehetőség van a helyszínen történő visszatelepítésre, abban az esetben a kivágott, elszáradt fákat pótolni fogja, így a városi faállomány nem csökken.
– A tervek szerint a kivágott fák pótlásaként, első ütemben minimum 200 darab fát telepítünk 2024. április 30-áig – tette hozzá dr. Juhász István.
