Az 1514. év Békéscsaba múltja számára is kiemelten fontos esztendő. Mindezt szem előtt tartva a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára a Békés Megyei Könyvtárral együtt konferenciával emlékezik meg az 510 évvel ezelőtti eseményekre.
A keresztestes hadjáratként induló mozgalom a 16. századi Szerémi György írása szerint Békésen fajult lázadássá. Ugyancsak Szerémi szerint Békés és Gyula között duzzadt föl jelentős mértékben Székely György serege. Az eseménysorról hírt adó források több, mai Békés megyei települést is említenek, így Szentandrás, Ványa, Békés, Gyula, Kamut, Battonya, Bánhegyes nevét. Megemlékezésre tehát több helyen is volna alkalom. A szervezés során azonban célszerűnek láttuk, hogy az 1514. évi, országos jelentőségű eseménysorra Békés megye mai székhelyén, Békéscsabán emlékezzünk.
Arról nem szólnak a források, hogy csabaiak is részt vettek volna Székely Dózsa György lázadásában, az 1514. év azonban Békéscsaba múltja számára is fontos. Ábránfy Sebestyén és fivére, Ábránfy Péter ugyanis ez év január 7-én adományoztak három „elhagyott” jobbágytelket jó emberüknek, Radák Balázsnak. Az adományt II. Ulászló király oklevele is megerősítette, 1514. január 18-án. Ezek az eredetiben fennmaradt oklevelek felsorolják azon jobbágyok nevét, akik korábban az eladományozott telkeken laktak – vagyis Búza János, Kői György és Szabó Jakab nevét. II. Ulászló király 1514 január 18-án nemesi címert adományozott Radák Balázsnak. Ez a címeres levél ugyan nem említi Csabát, közvetve mégis kapcsolatba hozható településünkkel, hisz egy Csabán frissen birtokossá vált ember részesült királyi címeradományban. A címer talán Radák Balázs őseinek török elleni harcára emlékeztet.
Előadóink részint levéltárunk munkatársai, részint témájuk országos hírű szakemberei. Gulyás László Szabolcs a nyíregyházi egyetem oktatója. Előadása a jobbágyság szabad költözéséről, az 1514. évi tiltó rendelkezésekről és azok gyakorlati megvalósulásáról szól. C. Tóth Norbert az MTA doktora. Társszerkesztője és társszerzője a Keresztesekből lázadók című, 2015-ben megjelent kötetnek, mely új eredményekkel világítja meg a „parasztháború” történetét. Előadása az 1514. évi eseménysort ismerteti meg a hallgatósággal, az újabb kutatási eredményeket vázolva. E sorok írója a vármegyei levéltár munkatársaként a helytörténeti vonatkozásokra helyezi a hangsúlyt, felhívva a figyelmet olyan 15 századi, dél-alföldi vonatkozású oklevelekre, melyek jobbágyok elhurcolásáról, valamint költözési joguk csorbításáról szólnak. Taglalom a kevéssé ismert, 1488. évi pusztaföldvári lázadás történetét, valamint az 1514. évi lázadás Békés megyei vonatkozású okleveleit. Németh Csaba ugyancsak a vármegyei levéltár munkatársa. Előadásában Békés megye földesura, Harruckern János György 18. század eleji telepítő tevékenységéről, a korabeli jobbágyköltözésről beszél. Intézményünk korábbi igazgatója, Erdész Ádám szakértője a térségünkből származó Márki Sándor történész munkásságának. Előadásában Márki által írt Dózsa-monográfia előzményét és utóéletét mutatja be.
Konferenciánknak Békés Megyei Könyvtár ad helyet. A rendezvény végén a házigazda jogán Juhász Zoltán, a könyvtár igazgatója tart bemutatót a könyvtár gyűjteményéről. Kiss Rózsa népdallal működik közre. A rendezvény levezető elnöke Sáfár Gyula levéltárigazgató.
Találkozzunk 2024. június 14-én, 11 órakor, a Békés Megyei Könyvtár előadótermében! Vendégeinket déltájban állófogadással várjuk a Nyitott Levéltárak program támogatásának köszönhetően. Konferenciánk címe: „Dózsa György Békés megyében, 1514-ben. Adalékok a paraszti költözködés és egy lázadás történetéhez.” Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
A részletes programot az MNL Békés Vármegyei Levéltárának honlapján tekinthető meg
Dr. Halmágyi Miklós
