Noha egy csepp víz sincs a mederben, mégis mintha a sekély vízfelszínen tükröződne a megfigyelőtorony és a kutatóház. Ez a jelenség nem más, mint a délibáb, amely tulajdonképpen egyfajta fénytörés, melynek kialakulásához gyors felmelegedésre alkalmas földfelszín szükséges.
Erős napsütésben a felmelegedett, forró földfelszíntől a vele közvetlenül érintkező levegőréteg is átmelegszik. A magasabb hőmérsékletű levegő sűrűsége kisebb, a különböző sűrűségű rétegek törésmutatója pedig különbözik, és az eltérő törésmutatójú rétegek – inverziós felületnek nevezett – határfelületén a fény megtörik, ez okozza ezt a légköroptikai jelenséget.
A napos, száraz időjárás, a gyorsan melegedő felszín a kisméretű forgószelek, portölcsérek kialakulásának is kedvez. Az erős besugárzás hatására gyorsan melegszik a levegő. A felszín közelében felhevült és ezáltal a környezeténél könnyebbé vált légrész gyors emelkedésbe kezd, benne alacsony légnyomás alakul ki.
A nyomáskülönbség révén kialakuló légbuborékba minden irányból levegő áramlik, ami aztán forgó mozgásba kezd. A gyors feláramlás miatt eközben a termik megnyúlik, így egyre gyorsabbá válik a függőleges tengely menti örvénylés. Az így kialakult kis forgószeleket porördögként is emlegetjük. A képen látható porördög a Fehér-tó medrében keletkezett, és az abban lévő portól vált fehér színűvé.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
