Czomba Sándor jelezte, a tárgyalások még tartanak, hétfőn sokat tettek annak érdekében, hogy a megállapodás létrejöjjön.
- A munkaadói oldal 8, 10, 12 százalékos, a munkavállalói 10, 12, 14 százalékos minimálbéremelést szeretne elérni a következő három évben - közölte az államtitkár, hozzátéve, hogy a garantált bérminimum intézményét meghagynák, arról évente fognak tárgyalni.
Hangsúlyozta, "néhány fontos cölöpöt leütöttek", egyebek közt azt, hogy 2027. január 1-jére szeretnék, ha a minimálbér elérné az akkori várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
- Ez többféle módon elérhető, úgy is, ha 8 százalékos, vagy ha 10 százalékos lesz a következő évi növekedés, csak az nem mindegy, hogy ez 355 ezer vagy 375 ezer forint lesz - jegyezte meg.
Czomba Sándor kiemelte, ha azt a célt szeretnék elérni, hogy 2028. január 1-jére ezer euró legyen a minimálbér, és egymillió forint körül a bruttó átlagkereset, akkor 10, 12, 14 százalékos emelésre van szükség a következő három évben, ez átlagosan 12 százalékos növekedés.
- Minimálbért 210-220 ezer ember kap, az emelés toló hatása nagyon komolyan kihat a fölöttük lévőkre is – fogalmazott az államtitkár.
Hozzátette továbbá, úgy vélte, a munkaadók attól félnek, ami idén látható, hogy 15 százalékkal nőtt a minimálbér, az átlagkeresetek is 12-13 százalék körül növekednek, ezt a tempót gyorsnak érzik. A költségvetési törvényt hamarosan tárgyalják, láthatók lesznek a sarokszámok, az infláció, a várható GDP-növekedés, azt gondolja, ezek a számok messze nem irreálisak.
Hangoztatta továbbá azt is, a magyar kormány korábban is, és most is azt mondja, a bérmegállapodás elsősorban a munkaadók és a munkavállalók egyezségén alapszik, a végeredményt kormányrendeletben kell kihirdetni, de a tárgyalások alakulása a kormánynak sem mindegy, hiszen a MÁV-nál, a Volánnál, és egyebek mellett a postánál ők is munkáltatói jogköröket gyakorolnak.
- A munkahely, a munkahelyteremtés és a bérek fajsúlyosan jelennek meg a költségvetésben, a növekedési pálya tartásához feltétlenül szükséges, hogy minél többen dolgozzanak. Nagyon feszes a munkaerőpiac, most is van még munkaerőpiaci tartalék. Jövőre újabb, munkaerőt igénylő nagyberuházások indulnak be, és ez a bérekre is hatással lesz, hiszen komoly verseny várható a jól használható munkaerőért – fogalmazott Czomba Sándor.
Hozzá tette, úgy véli, ha nő a munkahelyek száma, nő a foglalkoztatás, nőnek a bérek, akkor ez fogyasztásban, áfabevételben is meg fog mutatkozni.
Czomba Sándor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta, reális esélyt lát arra, hogy néhány héten belül sikerül megállapodni a bérekről. Hangsúlyozta: a kormány jelentős bérdinamikában érdekelt.
- A környező országok többsége is hasonló pályán mozog a következő időszakban, így a magyar kormánynak is a bérek folyamatos emelése a célja, de ez nem mehet a termelékenység rovására, és úgy kell beállítani, hogy az a foglalkoztatási adatokban, a termelékenységben, a GDP-növekedésben ne fék, hanem ösztönző legyen - mondta az államtitkár.
