Az égi jelenség csillagászati távcsővel lesz igazán jól észlelhető, ezért érdemes valamelyik csillagvizsgálóba ellátogatni ezen az őszi délelőttön - írták a közleményben. A Svábhegyi Csillagvizsgáló ismertetése szerint a délnyugati égbolton lesz látható a 15 százalékos vékony holdsarló, amely a fedés kezdetekor 33 fok magasan jár majd a látóhatár fölött. A távcsőben a nappali égen is fényesen világító Vénusz egy látómezőben lesz a holdsarlóval, és percről perce közelít majd hozzá.
Az Esthajnalcsillagot és a Holdat vizsgálva a méret- és a fényességkülönbség óriásinak látszik majd. A Vénusz nagyon apró lesz a Holdhoz képest, mivel a holdsarló jelenleg nyolcvannyolcszor nagyobbnak látszódik a Vénusznál. A Vénusz felületi fényessége azonban huszonötszörösen meghaladja a holdsarlóét, így az apró félvénusz fényesen világít majd a hatalmas holdsarló mellett. A holdsarló déli részén a Schickard óriáskrátere is látható lesz, amely 212 kilométeres átmérőjével az egyik legnagyobb becsapódási kráter a Hold felszínén. Nem sokkal e fölött lép majd be a Vénusz.
A közeledő páros Budapestről nézve 11:10-kor "megérinti egymást", majd a Vénusz alig egy perc leforgása alatt eltűnik a holdperem széle mögött. A Vénusz kilépésére több mint egy órát kell várni. A jelenség a holdsarló megvilágítatlan, árnyékos oldalán következik majd be. Először a bolygó déli része bukkan fel a fény-árnyék határ mentén, majd 33 másodperc múlva a bolygó külső, íves pereme is "kiszabadul" a holdperem takarásából.
A tájékoztatás szerint a Svábhegyi Csillagvizsgáló különleges nappali programmal készül erre az alkalomra, amelyen az izgalmas égi találkozót a csillagvizsgáló legnagyobb távcsöveivel, és az Észlelőrét teleszkópjaival is megtekinthetik a látogatók. Emellett a csillagvizsgáló különleges távcsöveiben a Nap titkai is feltárulnak majd. A programra az egyéni látogatók mellett iskolás csoportok jelentkezését is várják a szervezők - írták a közleményben.
Forrás: MTI
-600x338.jpg)