Az idei hazai meggytermés a jelenlegi kilátások alapján mintegy 15-20%-kal lesz alacsonyabb a tavalyi, 64 ezer tonnás eredménynél.
Kiss Gábor, a Hunapfel termelési igazgatója elmondta, hogy a csapadékos és hűvös időjárás hatására virágzás nehezen tudott fejlődni, hosszú volt a kötődés. Ezt kompenzálták többek között azzal, hogy rengeteg méhcsaládot, poszméheket is telepítettek a kertbe, két-három hektáronként az ültetvénybe, amivel pozitív eredményeket értek el.
A meggy mellett a cseresznye is hasonló helyzetben van, az időjárási hatások fajtánként és termesztőkörzetenként eltérőek, nehezen becsülhetők.
Elég nehéz a kalkuláció, mert a belföldi konzervgyárak, még a szüret megkezdése előtti napig kivárnak, hogy konkrét árakkal kijöjjenek a piacra. Óriási probléma a fogyasztói erőnek a csökkenése, amit természetesen az infláció húzott magával. Ez jelen esetben azt eredményezte, hogy az emberek nem vesznek kis befőttet, miután min a meggyet konzervipari célra értékesítjük, a rázott meggyet. Sajnos nem veszik a befőtteket, mert nem tudja a család kitermelni – emelte ki Duró-Kovács Viktor, a Hunapfel ügyvezető igazgatója.
A felmérések alapján, az idei cseresznyeszezon már megkezdődött a korai fajtákkal. A termőhelyek döntő többségén jelentős a kár, de a június közepe után érő fajtáknál is kisebb kieséssel számolnak. A vásárlók jellemzően a nagy méretű, 28 mm feletti, ropogós cseresznyét keresik, a késői érésű fajták július közepéig is elérhetőek.
Az EU-csatlakozás utáni pár évben megszűntették hazánkban a fajtakísérleteket, valamint a kataszteri rendszert. Utóbbi miatt nem kontrollálható, hogy adott helyre megfelelő gyümölcsfajok és fajták kerüljenek telepítésre, illetve adekvát gazdasági és technológiai javaslatok tételére sincs lehetőség. A hazai gyümölcsnemesítési szakma sajnos leépült, a fiatalok számára nem nyújt perspektívát, nagy részük elhagyta a pályát. A magyar gazdák alapvetően arra kényszerültek, hogy külföldi, főleg mediterrán fajtákat hozzanak be. Azonban mára annyira megváltozott az időjárás, hogy nemcsak a meleg teleket, hanem az akár tíz napon belül jelentkező 15 és -10 Celsius-fok közti különbségeket is bírniuk kellene a fajtáknak – de a jelenleg általánosan alkalmazottak arra nem képesek. Így évről évre szaporodnak a tavaszi fagykárok.
A NAK idén elindít egy szakmai rendezvénysorozatot, ahol számos fontos gyümölcsfaj kapcsán releváns tájékoztatást ad a gazdáknak, a következő években várható ültetvénytelepítési pályázatokra is felkészítve őket. Az első ilyen rendezvény – június 15-én – a cseresznye témája köré épül, ahol a szervezők szeretnék ráirányítani a gazdálkodók figyelmét, hogy ne csak a koraiságra törekedjenek, mivel azon fajtáknál nagyobb a fagykockázat, hanem a közép és kései fajtákra is fókuszáljanak. Továbbá a sok eső az érő gyümölcsöknél repedéshez vezethet, másrészt a növényvédelmi költségek is magasabbak lehetnek. A cseresznyénél fóliával fedett háló is segíthet, aminek állami támogatása is megfontolandó. Ugyanis a termelés biztonsága lényegesen emelhető az intenzív, jég- és esővédő fóliával takart ültetvényeken, de ezek beruházási költsége magas. Szakmailag indokolt lehet az új ültetvényeken a speciális rovarvédő háló felszerelése is, ami tovább drágítja a beruházásokat.
Ahogy idén is, sajnos az elmúlt hat évből négyben a tavaszi fagyok tönkretették a hazai gyümölcstermesztés jelentős részét (köztük: kajszi, őszibarack, cseresznye, illetve valamelyest meggy, szilva, körte, alma; leginkább a korai fajtákat érintően). A NAK partner szervezetekkel együtt javaslatot készített arra, hogy milyen lépésekre lenne szükség a kockázatok mérsékléséhez.
