De mi is történt 65 évvel ezelőtt, 1956. november 4-én, Békéscsabán? A szovjet vezetés már október utolsó napjaiban úgy döntött, hogy fegyverrel veri le a magyar szabadságharcot. A hadműveleti tervek kidolgozásával Mamszurov altábornagyot bízták meg, aki a támadásnak a Vihr (Forgószél) nevet adta. November 4-én hajnali 4 órakor a Grom (Mennydörgés) jelszóra indultak meg a szovjetek Budapest és a nagyvárosok ellen, és az oroszok immár másodjára (1849-ben is jártak településünkön) vonultak be Békéscsabára.
Lukács Mátyás kárpátaljai magyar kiskatona, akit a szovjet hadseregbe soroztak be, és Békéscsaba határában állomásozott alakulatával, megpróbálta a lehetetlent – figyelmeztetni a csabaiakat a közelgő támadásra. Sajnos elkésett, de nevét és tettét emléktábla őrzi a volt laktanya (ma Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium) falán.
A városba Jamina felől betörő ellenség a vasútállomás – Sztálin út (ma Andrássy út) útvonalon érte el a belvárost. A mai Petőfi Utcai Általános Iskola épületében alakult meg korábban a helyi Forradalmi Harci Csapat, melynek tagjai november 4-én egy órán keresztül álltak ellen a szovjet fenyegetésnek. Délelőttre már kidöntött fákat, tankokkal széttört útszegélyeket, betört kirakatüvegeket és belövések nyomait lehetett látni mindenfelé. Plakátok százait ragasztották ki a megszállók, ami arról szólt, hogy minden fegyvert le kellett adni a szovjeteknek, illetve kijárási- és szesztilalmat rendeltek el.
Azt, hogy a várost nem lőtték jobban szét az oroszok, Fekete Pálnak köszönhetjük, aki életét kockáztatva kezeskedett azért, hogy a csabaiak nem támadnak a bevonulókra. A laktanya épületénél ennek ellenére rövid tűzharc bontakozott ki és az épületet fél óra alatt birtokba vették a szovjetek. A belvárosban szovjet tankok tüzétől halt meg Harmati Imre rendőr alhadnagy és Kovács Zoltán honvéd alezredes. A szovjetek oldaláról is haltak megkatonák, ezt erősíti meg a már említett Lukács Mátyás is, aki a laktanya pincéjében egyenruhás holtesteket látott, ők a békéscsabai szovjet katonai temetőben nyugszanak.
