Post-COVID-19
Dr. Anthony Fauci, az USA vezető járványügyi szakértője szerint a post-COVID-19 szindróma a fertőzésen átesett személyek 25-35 százalékánál jelentkezik, így jelentős közegészségügyi problémáról van szó. Ilyenkor a páciens már nem fertőz, de elhúzódó tünetei vannak, melyek nagymértékben befolyásolják az életminőségét. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) november közepén megjelentette a listát, amely a COVID hosszú távú egészségügyi hatásait tartalmazza. A felsorolásban leggyakoribb hosszú távú tünetként az alábbiak szerepelnek:
- fáradtság
- légszomj
- köhögés
- mellkasi fájdalom
- ízületi fájdalom
Emellett sokaknál jelentkezik elhúzódó tünetként koncentrációs nehézség, fejfájás, szívdobogásérzés, izomfájdalom, depresszió és időszakos láz. Ritkábban, de súlyos panaszokról is beszámoltak néhányan: többek közt szívizomgyulladás, tüdőfunkciós rendellenességek, vesekárosodás, alvászavarok, tartós szaglásvesztés, hangulati ingadozások is lehetnek a COVID-19 utáni szindróma tünetei.
Valaki sportolni, más gyógyulni szeretne
COVID utáni kivizsgálásra általában két okból érkeznek a betegek. Lehet, hogy nincs különösebb panaszuk, de olvastak, hallottak róla, hogy a koronavírus-fertőzés megviselheti a szervezetet. Sportolás megkezdése előtt általános kivizsgálásra jönnek, hogy biztonságosan kezdhessék meg a fokozatos terhelést. A másik csoportba tartoznak, akiknek az életminőségükre is ható, komolyabb panaszaik vannak. A legfőbb tünetek közé tartozik az elhúzódó köhögés, légszomj, mellkasi fájdalom. Sokan panaszkodnak arra, hogy a betegség lezajlása óta a mélyebb levegővétel nehézséget okoz, amit a beteg a rendelőben gyakran úgy fogalmaz meg, hogy „nem tudom jól teleszívni a tüdőmet" – mondja dr. Tárnok Ildikó. A tüdőgyógyászati panaszok mellett sokan számolnak be alvászavarról, hangulatingadozásról és szorongásról is, a fertőzés lezajlását követően.
Nem minden esetben a tüdő érintett
A COVID utáni kivizsgálás során részletes tüdőgyógyászati vizsgálatot végeznek, melynek része lehet a panaszoktól függően, a komplex laborvizsgálat mellett a légzésfunkció és a mellkas CT is. Számolni kell a társbetegségek jelentőségével is, hiszen a koronavírus, csakúgy, mint egyéb légúti fertőzések, szintén belobbanthatja az asztmát, így ez is okozhatja például az elhúzódó köhögést. Ez a panasz egyébként szénanáthás betegeknél is gyakrabban megfigyelhető.
Az elvégzett vizsgálatok eredményei és a beteg tünetei alapján gyógyszeres kezeléssel lehet az elhúzódó köhögést csökkenteni, megszüntetni. Előfordulhat azonban, hogy a panaszok hátterében nem lehet tüdőgyógyászati eltérést kimutatni. Ilyen esetben például a légzési nehézség kapcsán gondolni kell a rekeszizom érintettségére is. Ha ez áll a légzési panaszok hátterében, akkor légzőtornát, egyéb fizikoterápiát szoktam javasolni, ez segíthet a betegeknek – magyarázza dr. Tárnok Ildikó.
Forrás: tudokozpont.hu
