Az első fordulóban mintegy 360 mintából szűkült le a mezőny közel 40-re, ami a legelső megmérettetéshez képest három-négyszeres résztvevői létszámot jelent. Arról, hogy miért alakult ez így, Árgyelán János versenyigazgató, a Békés Megyei Méhész Egyesület titkára elmondta, a termelők egyre inkább kitüntetésként tekintenek az itt elért eredményekre, amit a fogyasztói bizalom kialakítására, illetve annak növelésére is egyre alkalmasabbnak találnak.
A bírálati szempontókról szólva ismertette, hogy fontos a termelési tisztaság, a víztartalom, meghatározó a szín, az íz, az illat és persze a csomagolás. Az ítészek a felsoroltak mellett az összbenyomást is figyelembe veszik, pontozzák: legfeljebb 20 pont érhető el, s ez alapján alakul ki a sorrend. Karádiné Dudás Magdolna egy mézüzem laboránsaként dolgozik, zsűritagként bírálja el a mintákat. Mint kérdésünkre megfogalmazta, ez egy egészen érdekes munka és egyáltalán nem fárasztó tevékenység.
Hozzátette, nincs két egyforma termelési év, gyakran előfordul, hogy olyan mézzel találkozik a verseny során, amellyel egész évben nem. Igazán különleges mézek is előkerülnek és nagyon jól kijön a mézek közti különbözőség, még adott fajtán belül is – mondta, kiemelve: érdekes, hogy észrevesszük-e azokat az eltéréseket, amitől jó, illetve még jobb tud lenni a méz.
– Az élelmiszerkönyvben meghatározott paraméterek mellett, amelyek adottak, az íz sem teljesen szubjektív, hiszen annak a fajtára jellemző aromát kell nyújtania – fogalmazott a zsűritag.
A nyírségi, a Debrecen környéki és a Dél-alföldi akácméz sem egyforma, hiszen nem azonos területről hordják be a méhek, s az egyedi aromajegyek a színben, az illatban és az ízben is megjelennek. Az idei felhozatalra vonatkozó kérdésre elmondta, nagyon sok minta érkezett, de nem csupán a mennyiségi, hanem a minőségi jelleg is jól alakult. A termelők a tisztaságra és az alacsony víztartalomra is ügyeltek, érett, testes, jó ízű minták kerültek az asztalra – foglalta össze végül.
-400x225.webp)
