Burnout-szindróma, avagy kiégés: jelenség vagy valós érzés?

2020. november 10. 06:29 | Csiffáry Zsuzsanna

Létezik egy probléma, amely egyre többeket érint. Nem ismerjük eléggé, és a tüneteket sem vesszük komolyan, pedig a fizikai, érzelmi és mentális kimerülés már-már civilizációs betegség. A University of Southern California, az Emory University és a Wake Forest University közös kutatócsoportja a European Journal of Preventive Cardiology folyóiratban közölte hosszú időtartamú vizsgálatának eredményeit, amelyek szerint összefüggés állapítható meg a kiégés és a szívritmuszavarok gyakorisága között.

A burnout, vagyis kiégési szindróma egy olyan speciális munkahelyi ártalom orvosi elnevezése, amely vezető tünete a fizikai-érzelmi-mentális kimerülés.  Az állapot során a személy tartós tehetetlenséget, inkompetencia-érzést, csökkent munkakedvet él meg, motivációja és teljesítménye csökken, munkahelyi elfoglaltságait monotonnak és értéktelennek ítélheti meg. Mindezek következményeként a munkahelyi kapcsolatok felszínessé vagy éppen konfliktusossá válhatnak, a személyes szükségletek háttérbe szorulnak és akár egészségkárosodás is kialakulhat (függőségek, alvásprobléma, táplálkozási zavar, pszichoszomatikus betegségek, stb.). A vizsgálatban a kutatók 11 ezer embert vizsgáltak meg annak kiderítésére, hogy jelentkezik-e náluk burnout, vannak-e dühkezelési problémáik, használnak-e antidepresszánsokat, illetve milyen fokú szociális támogatottságban részesülnek. 

Az eredmények szerint a pitvarfibrilláció 20%-kal nagyobb eséllyel alakult ki burnoutban szenvedő betegeknél, mint az összes többi csoportban. A szerzők szerint a szívritmuszavar és a burnout közötti kapcsolatot két ok magyarázhatja: az egyik a fokozott gyulladási hajlam, a másik a szervezet fiziológiás stressz-válaszreakcióinak fokozott aktivációja – ha ez a kettő krónikusan, hosszú időn keresztül együttesen működik, az pitvarfibrilláció megjelenéséhez vezethet.

 

Kiégés jelei, amire érdemes odafigyelni a szakemberek szerint:
  • Fizikai, emocionális, mentális kimerülés
  • Célok elvesztése, depresszió és a reménytelenség
  • Önfeláldozó életmód 
  • Alacsony önértékelés
  • Közöny és fásultság
  • Intolerancia növekedése

 

Burnout ellen:
  • A tünetek felismerése. 
  • Pszichológus felkeresése. 
  • Objektív önvizsgálat
  • Szabadidő, hobbi keresése
  • Sok zene jót tesz a léleknek. 

 

Prof. Dr. Bagdy Emőke több interjúban elmondta,hogy a stresszkezelésre a pszichológia az alábbi alaptechnikákat ajánlja.

Mosoly: Kutatások bizonyítják, ha mosolygok, 30 másodpercen belül – a szervezetet manipulálva ugyan, de – létrehozunk magunkban egy derűsebb helyzetet.

Beszélgetés: Ne hagyjam magam a beszorult helyzetemben egyedül, azonosítsam, ki az, akihez fordulhatok, akinek rögtön elmondhatom, mert a szavakkal rengeteg tehetetlenítő feszültséget kiadhatok magamból. Negatív stressz esetén lebutulok (mert a szorongásközpont és a memóriaközpont túlságosan közel van egymáshoz), ha kibeszélem magamból a stresszt okozó eseményt, a saját képességeimhez jutok.

A kocogás, mozgás : Szintén bizonyított tény, hogy a nagy, lendítő, ballisztikus mozgások kikapcsolják a szorongásközpontot.

Kiáltás:  Ha szabadon kiengedem a levegőt, az jótékonyan hat feszültség esetén.

Légzéskontroll: Ha nagyon feszültek vagyunk, álljunk meg, és lélegezzünk ki ötször hosszan. Az 5 darab hosszú kilégzés pedig (amellett, hogy helyreállítja a vér oxigén-szén-dioxid egyensúlyát),  levezeti a feszültséget, ami ha bent marad a szervezet önpusztításának irányába hat.

További programok »

Világ

A Semmelweis Egyetem munkatársa az ország első minősített űrorvosa

Dr. Nagy Klaudia Vivien, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa, Magyarországon elsőként szerzett diplomát az Európai Űrügynökség által akkreditált űrorvos szakképzés keretében. Ezzel ő lett az ország első ESA-minősített űrorvosa, aki támogatja az európai űrhajósok küldetéseit.
2024. november 3. 06:20
FEL