Hivatalosan is bejelentették péntek reggel, hogy a kilépést pártoló tábor nyerte meg a brit EU-tagságról tartott népszavazást Angliában. Jenny Watson, a brit választási bizottság elnöke Manchesterben közölte, hogy a kilépésre több mint 17,4 millióan, a bennmaradásra 16,1 millióan voksoltak.
Orbán Viktor: Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hangját.
A magyar kormányfő péntek reggel azt követően nyilatkozott így a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy a brit EU-tagságról tartott csütörtöki népszavazáson győzött a kilépést pártoló tábor.
Orbán Viktor szerint elemezni kell, hogy milyen ügyek voltak meghatározóak a brit EU-tagság vitájában. Úgy látja, a döntő erejű kérdés a bevándorlás volt. A britek keresték arra a kérdésre a választ, hogyan tudnak ellenállni a modern kori népvándorlásnak, hogyan tudják továbbra is saját kezükben tartani az életüket, "hogyan tudják megtartani a szigetüket" - fogalmazott, hozzátéve: úgy tűnik, a britek nem voltak elégedettek azzal a politikával és védelemmel, amit ebben a helyzetben az Európai Unió nyújt.
Tiszteletben kell tartani a britek döntését, mert minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy a saját sorsáról ő maga döntsön - hangoztatta.
Magyarország hisz az erős Európában, de ehhez megfelelő válasz kell
A miniszterelnök azt is mondta: Magyarország azért tagja az uniónak, mert "hiszünk egy erős Európában". De "Európa csak akkor erős, ha az olyan nagy jelentőségű kérdésekre, mint a bevándorlás, olyan válaszokat tud adni, amelyek nem meggyengítik önmagát, hanem megerősítik. Ezeket a válaszokat az EU nem adta meg, sőt ellenkező válaszokat adott" - fogalmazott.
Orbán Viktor közölte, hogy az EU miniszterelnökei folyamatosan egyeztetni fognak a kialakult helyzetről, a V4-es vezetők pedig - telefonon - külön körben is tárgyalnak majd.
Megjegyezte, most egy hosszabb jogi folyamat következik, de erről egyelőre nem érdemes nyilatkozni. Az a megoldás tűnik kézenfekvőnek - fűzte hozzá -, hogy Nagy-Britannia a tagságról szóló szerződés helyett megállapodást köt az EU-val, és abban rendezi a felmerülő kérdéseket.
Lemondott a brit kormányfő
Cameron, aki a bennmaradásért kampányolt, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt, a végén már könnyeivel küszködve felolvasott nyilatkozatában közölte: a következő hetekben és hónapokban miniszterelnökként mindent megtesz "a hajó stabilizálása" érdekében, de nem hiszi, hogy helyénvaló lenne, ha "kapitányként" ő akarná irányítani országát annak további útján.
Kijelentette: nem látja szükségesnek, hogy távozásának pontos menetrendjét már most felvázolja, de azt szeretné, ha a kormányzó Konzervatív Párt októberi konferenciáján már más lenne Nagy-Britannia miniszterelnöke.
Hozzátette: az Európai Unióval tartandó tárgyalásokat már az új brit miniszterelnöknek kell megkezdenie.
Cameron közölte azt is, hogy távozási szándékáról péntek reggel tájékoztatta II. Erzsébet királynőt.
Úgy fogalmazott, hogy az EU-társállamokban élő britek, illetve a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok életkörülményeiben nem lesznek "azonnali" változások, és "kezdetben" nem változnak azt utazási és az áruforgalmi feltételek sem.
Cameron azt már a tavalyi parlamenti választások előtt bejelentette, hogy a következő, 2020-as választásokon már nem kíván indulni a Konzervatív Párt miniszterelnök-jelöltjeként, de akkor kifejtett szándéka szerint a választásokig hivatalában maradt volna.
A brit sajtó egyöntetű véleménye szerint Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltje Boris Johnson, London előző polgármestere, aki - jóllehet ő is a Konzervatív Párt és a kabinet tagja - a Brexit-kampány frontembere volt.
Cameron pénteki nyilatkozata előtt nem sokkal hivatalosan is bejelentették, hogy a kilépést pártoló tábor nyerte meg a brit EU-tagságról tartott népszavazást.
Jenny Watson, a brit választási bizottság elnöke a manchesteri városházán közölte, hogy a népszavazáson 33,6 millióan vettek részt, és a kilépésre több mint 17,4 millióan, a bennmaradásra 16,1 millióan voksoltak.
Philip Hammond brit külügyminiszter a végeredmény hivatalos bejelentése után a BBC televíziónak nyilatkozva közölte: a brit kormány első feladata most a piaci helyzet stabilizálása, később pedig az, hogy a kilépésről szóló tárgyalásokon a lehetséges legjobb feltételeket érje el Nagy-Britannia számára.
Hammond szerint elsősorban azt kell elérni, hogy az EU-val fennálló kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszer minél több eleme érvényben maradjon, beleértve a londoni City szerepének megőrzését az európai pénzügyi szolgáltatási piacon.
A brit külügyminiszter kijelentette: az, hogy az Európai Unió eddig szilárdan kiállt az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartása mellett, jórészt Nagy-Britannia befolyásának eredménye. Hammond közölte: aggasztja az a lehetőség, hogy e brit befolyás most "hatalmas mértékben" csökken, és ennek nyomán az európai partnerországok elkötelezettsége meginog az orosz szankciók ügyében.
Hozzátette: Nyugat-Európában "senki nem akart háborúba vonulni" Ukrajna miatt, de szükséges volt jelezni, hogy "mennyire visszataszítónak tartjuk, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök művel".
Forrás: MTI
