A miniszterelnök a soros uniós magyar elnökség előtt az Európai Unió legnagyobb és legbefolyásosabb országainak vezetőivel egyeztetett. Tárgyalt Berlinben Olaf Scholz német kancellárral. Orbán Viktor akkor azt mondta: hazánk készen áll arra, hogy bemutasson egy versenyképességről szóló nagy tervet.
Azt követően Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel egyeztetett Rómában a miniszterelnök. Róma támogatja Budapest uniós elnökségi programjának prioritásait, a demográfiai intézkedéseket, a versenyképesség növelését és az európai védelem erősítését is – jelentette ki az olasz kormányfő.
Majd Párizsba utazott a miniszterelnök, ahol Emmanuel Macron francia államfővel tárgyalt. Orbán Viktor a találkozó után az M1-nek azt mondta: Párizs is támogatja a magyar uniós elnökség programját.
„A francia elnökkel sikerült megállapodnom arról, hogy a magyar EU-s elnökség programját, amelynek középpontjában az európai gazdaság megerősítése áll, ezt az elnök támogatja. Tehát Berlin, Róma után Párizstól is megkaptuk, itt is megkötöttük a megegyezést, megkaptuk a jóváhagyást, hogy a következő fél év Európában a magyar elnökség alatt az európai gazdaság versenyképességének javításáról szóljon”– hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar elnökségnek hét célkitűzése van: helyreállítani az EU versenyképességét, megerősíteni az európai védelmi politikát, elérni az unió bővítését, kezelni az illegális migrációt, kialakítani a kohéziós politika jövőjét, gazdaközpontúvá tenni az uniós agrárpolitikát, és megoldásokat találni a demográfiai kérdésekre.
Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Kossuth rádióban kifejtette: szeretnék, ha a magyar elnökség ideje alatt az Európai Tanács keretei között létrejönne egy új európai versenyképességi paktum, amely egyrészt a politikai figyelem középpontjába helyezi a témát, másrészt minden szakpolitikára kiterjedően azonosít olyan területeket, ahol ezt megerősítő döntéseket hozhatnak.
Példaként említette az európai uniós jogalkotás egyszerűsítését, az európai vállalkozásokat sújtó adminisztrációs terhek, beszámolási kötelezettségek csökkentését, a belső piac kiteljesítését. A szolgáltatások, az infokommunikáció és az európai védelmi ipar területén is megvizsgálják, hogy a belső piac bizonyos szempontjai alkalmazhatók-e – mondta.
Bóka János hozzátette: szeretnének valódi európai tőkepiaci uniót teremteni, az infrastrukturális, energetikai összeköttetéseket megerősíteni és olyan európai iparpolitikát kialakítani, amely a nagy európai célkitűzéseket, például a zöld átmenetet nem az európai iparral szemben, hanem azzal együttműködve akarja megvalósítani.
A tárcavezető kérdésre válaszolva elmondta, hogy a magyar elnökségi prioritások az európai választói akaratot tükrözik, hiszen az európai parlamenti választások egyértelmű politikai üzenete az: Európában változásra van szükség.
Forrás: hirado.hu