– Tojáshiánytól húsvétkor biztos, hogy nem kell tartanunk. A hatósági ár múlt évi kivezetése után az üzletekben árcsökkenést tapasztalhattunk, ugyanakkor egyes piacokon emelkedtek az árak, néhol kimondottan magas tojásárakkal is találkozhatunk. Ennek okai, hogy a nagyobb üzletek a bruttó beszerzési ár alatt nem értékesíthetik a tojást, a termék bekerült a kötelező 15%-os akciózási körbe is, valamint ezzel párhuzamosan megszűnt a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma is – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményében.
A NAK, a Baromfi Termék Tanács és a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége körképe szerint, ha a takarmánypiac, valamint az energiaszektor továbbra is viszonylag nyugodt marad, ez említett állami beavatkozások megmaradnak, valamint a forint sem gyengül jelentősen, akkor a tojás fogyasztói árában sem kell komoly emelkedésre számítani ebben az évben.
Bár a termelési költségek idén kedvezőbbek, mint az előző években, a ráfordítások mintegy 70 százalékát kitevő takarmány- és az energiaköltségek mérséklődése ellenére sem túl rózsás a tojáspiac helyzete. A legnagyobb problémát az unióba nyomott áron érkező import jelenti, melynek mértéke 2021-hez képest közel a nyolcszorosára emelkedett, ráadásul a héjas tojás mellett, már a feldolgozott tojásipari termékek is megjelentek. A kormány nemzeti hatáskörben ugyan betiltotta az ukrán tojás- és baromfihúsimportot, a más tagállamokba érkező nagy mennyiségű ukrán tojás így is jelentős piaci zavart okoz, amelynek megoldásához egységes európai intézkedésre lenne szükség. Az uniós agrárbiztos szerint, az ukrán kereskedelemliberalizációs intézkedések júniusi megújításakor úgynevezett „vészfék-mechanizmus” kerül beépítésre néhány érzékeny mezőgazdasági termék, így a baromfi termékek védelme érdekében is. Ez azonban továbbra is az ukrán termelőknek kedvezne, ugyanis a 2022-es és 2023-as évek import mennyiségének átlagát tekintenék vámmentesnek. Az uniós gazdálkodók versenyképességének megőrzéséhez azonban jogos elvárás a kölcsönösség elvének érvényesítése a harmadik országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásokban.
A hazai tojástermelés a teljes belső fogyasztás mintegy nyolcvan százalékát képes kielégíteni, ezért a csúcsidőszakokban mindenképp behozatalra szorulunk. Az ugyanakkor a fogyasztók és a termelők szempontjából sem mindegy, hogy az import tojás honnan érkezik. A hazai tojástermelésre ugyanis szigorú élelmiszerbiztonsági, nyomon-követhetőségi, minőségi, állategészségügyi és állatjóléti előírások vonatkoznak, míg a harmadik országokból érkező import esetében az unióban betiltott gyógyszerek, takarmányösszetevők, valamint technológiák alkalmazásával, ellenőrizetlen körülmények között termelhetik meg az árut.
Hazánkban átlagosan 242 darab az egy főre vetített tojásfogyasztás évente, ami messze elmarad az 1990-es 389 darabos szinthez képest, bár némi növekedést mutat a 2010-es években tapasztalt mélyrepüléshez képest. A helyzeten javíthat az idén is folytatódó ’Tojás Kihívás’ projekt. Az Európai Unió által támogatott program – melyet a Baromfi Termék Tanács a spanyol és a francia testvérszervezeteivel közösen valósít meg 2023 és 2025 között – célja a tojásfogyasztás fontosságának széleskörű megismertetése és a tojás fogyasztói megítélésének javítása. A Tojásszövetség várakozása szerint a kampány visszahelyezheti Magyarországot a tojásfogyasztás élvonalába, miközben bemutatja a tojás nélkülözhetetlen egészségügyi hatásait és fenntarthatósági előnyeit a közvélemény számára.
Forrás: NAK
