– Július 26-án lezajlott az időközi választás Békéscsabán, és az ön korábbi körzetében Tatár Gergő győzött, szintén a Pátria Békéscsaba színeiben.
– Két évvel ezelőtt lettem a békéscsabai 7-es számú választókerület önkormányzati képviselője, de idén április 12-én az itt élők felhatalmaztak arra, hogy ezt a térséget képviseljem a parlamentben. Mivel a két pozíció összeférhetetlen, visszaléptem az önkormányzati képviselőségtől, így időközi választást kellett kiírni. Arra kértem jegyző urat, ez mielőbb történjen meg, hogy a belvárosi körzetben élők ne maradjanak képviselet nélkül. Tatár Gergő tavasszal átvette a Pátria Békéscsaba Egyesület vezetését, agilis és felkészült fiatalember, aki régóta a közösségünk oszlopos tagja, az én támogatásom mellett a Tisza Szigetek támogatását is élvezi – örülök annak, hogy ő folytatja azt a munkát, amit elkezdtem.
– Melyek ezek a kulcspontok a 7-es számú választókerületben?
– Az egyik legfontosabb egy gyalogos átkelőhelye kiépítése a Galamb Üzletház előtt, ennek a tervezése már megvalósult, az idei költségvetésben benne van rá a forrás is, Gergő lesz az, aki a mihamarabbi megvalósításért dolgozik. Emellett járdák kialakítása, útfelújítás, parkolóhelyek felfestése, fakivágások, padok kihelyezése, és a köztisztasággal kapcsolatos kérések megvalósítása is folyamatban van. Nagyon motiváltan vitte a kampányt és vetette bele magát a munkába. Mivel én a kormánypárt képviselőjeként dolgozom az Országgyűlésben, úgy gondolom, ez jó lehetőség arra, hogy minden olyan ügy, amelyet korábban az önkormányzatban ellenzékként fogalmaztunk meg, most előre haladjon, és minél több eljusson a megvalósításig.
– Országos hír, de természetesen Békéscsabán is sokakat érint, hogy szeptembertől áfamentesek lesznek a vényköteles gyógyszerek. Mire számíthatunk még?
– Örülök annak, hogy bő tíz hét alatt már ilyen hatalmas eredményeket értünk el az Országgyűlésben, és például adót is tudtunk csökkenteni. A körzetemet járva kirajzolódott, hogy főleg az idősek körében vannak olyanok, akiknek gyakran dönteniük kell, hogy élelmiszert vesznek, rezsit fizetnek, vagy kiváltják a gyógyszereiket. Fontos volt, hogy ez a könnyítés mihamarabb bekerüljön a rendszerbe, hiszen sokan több tízezer forintot költenek gyógyszerre. Azonban itt nem állunk meg, ugyanis a rezsicsökkentés kibővítéséről is döntött a kormánya: a tűzifa áfáját 27 százalékról rövidesen 5 százalékra csökkentik. Ezeken túlmenően az egészséges élelmiszereknél is ugyanezt szeretnénk megvalósítani. Mindezeknek jelentős pozitív hatásai lesznek az itt élő emberek pénztárcája tekintetében is.
– Megszavazta az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal létrehozását – ez a miniszterelnök kampányában is kiemelt cél volt. Milyen feladatokat lát majd el ez a hivatal?
– A közpénz, a közvagyon a magyar embereké, nagyon fontos, hogy erről miképp döntenek azok az emberek, akik bizonyos pozíciókban vannak. Az elmúlt 16 évben rengeteg negatív példát lehetett hallani az esetleges visszaélésekről. Ennek vagy nem lett semmilyen következménye, vagy indult ugyan vizsgálat lassú folyamatként, amely aztán nem hozott eredményt. Fontosnak tartjuk, hogy egy független szervezet kivizsgálja nem csak a múltra vonatkozó visszaéléseket, hanem a jelen és jövő tekintetében is ott legyen, ha ez szükséges. Nem fordulhat elő ebben az országban még egyszer az, hogy akár több száz milliárdos akár kisebb nagyságrendű visszaélések legyenek. Senki sem élhet vissza a hatalommal, az információval, megkárosítva a magyar embereket. A Magyar Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal ki tudja vizsgálni ezeket az ügyeket, és el tud járni azokkal szemben, akik elkövették. Fontos, hogy a források visszakerüljenek és azokat a magyar emberek javára fordítsuk, folytatva vagy elindítva fejlesztéseket például. A fékek és ellensúlyok rendszerének visszaépítésében, a közélet tisztaságának érdekében a hivatal létrehozása egy nagy előrelépés. Várom, hogy felálljon a hivatal és elkezdje a munkát.
– Honnan hoznak szakembereket ebbe a független hivatalba?
– A Tiszánál ezek a dolgok egészen másképp működnek, mint ahogy az az elmúlt 16 évben volt. Minden pozíció nyilvánosan lesz meghirdetve, pályázni lehet, és követhető a kiválasztás folyamata is. Transzparens lesz a hivatal, amely számos jogkört is kap, amellyel élhet majd, ha úgy látja jónak.
– Mostanában sokat lehet hallani, olvasni a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervről? Ennek vannak-e már körvonalazható, Békés megyét érintő vonatkozásai?
– Ennek révén soha nem látott összeget, 3550 milliárd forintot fordít tíz év alatt vasútfejlesztésre az ország. A környékünkön is rengeteg a negatív tapasztalat akár a pálya, akár a szerelvények állapota kapcsán. Örülök annak, hogy tíz év alatt ilyen jelentős összeget költhetünk vasútfejlesztésre. Ebből az összegből 1800 milliárd forintot az idehozott uniós források fedeznek, a következő uniós pénzügyi ciklusra (2028-2034) 950 milliárd forint erre a kötelezettségvállalás, továbbá 400 milliárd forint az Európai Beruházási Banki hitel és 400 milliárd forint koncesszisós konstrukcióból befolyt összeg van a tervben.
Békés megye és Békéscsaba tekintetében a lehető legfontosabb az, hogy a Békéscsaba és Budapest közötti kötöttpályás vasúti közlekedést fejleszteni kell. Fontos a menetidő és a szerelvények állapota. Jó hírem van, mert már az elsők között megvalósul a Nagykáta és Újszász közötti szakasz felújítása, ahol eddig szinte csak 40 kilométer/óra volt a vonatok sebessége a pálya rossz állapota miatt. 2035-re a beruházási terv végére eljuthatunk majd oda, hogy Szolnokról akár Cegléd irányába mehet a vonat, a menetidő 2 óra alá csökkenhet Békéscsaba és Budapest között, és közvetlen összeköttetésünk lehet a budapesti repülőtérrel. Emeletes InterCity vonatok érkeznek, és a mi pályánkon is lesznek fejlesztések a szerelvények kapcsán. Tervben van a korábban bezárt vasútvonalak felújítása is, ahol lehetséges.
