A kongresszus a keleti és a nyugati kereszténység nagy találkozója is lesz, amely abban is kifejeződik, hogy a rendezvényen jelen lesz a I. Bertalan konstantinápolyi pátriárka, aki szeptember 11-én beszédet mond a Kossuth téren. Személyéhez fűződik az a 2000. augusztus 20-ai esemény, amelyen az ortodox egyház szentjeként ismerte el államalapító királyunkat, és vele együtt a magyarság első missziós püspökét, aki István édesanyját, Saroltot is megkeresztelte.
Az Eucharisztia-tisztelet, a keresztény élet csúcsa és forrása, a felvilágosodás eszmei viharában, az egyház és az állam között kiéleződő kultúrharc dúlásában némiképp elhalványult. A 19. század végén a papoknak és hívőknek egyre több társulatuk alakult a hitélet védelmére: imacsoportok, oltáregyletek jöttek létre Európa-szerte. A hitvédelem végkifejleteként az észak-franciaországi Lille-ben megtartották az első nemzetközi eucharisztikus kongresszust, 1881-ben. Ez volt az első, határokon átívelő, katolikus találkozó. A háromnapos ünnepség megközelítőleg úgy zajlott le, mint a későbbi kongresszusok: a szentmisékkel, szentségimádással és elmélkedéssel töltött napokat körmenettel zárták. Az 1881 óta rendszeresen (az utóbbi időben négyévente) megszervezett rendezvényeken az oltári szentségben jelenlévő Jézus Krisztust éltetik.
A 34. világkongresszusnak Magyarország adott helyet még 1938-ban. A kongresszus megrendezését Serédi Jusztinián, esztergomi érsek kezdeményezte budapesti helyszínnel, és május 25-29-e közötti időponttal. Az időszak kijelölését javarészt az határozta meg, hogy hazánkban 1938. május 30-án kezdődött a Szent István Év, így voltaképpen a katolikusok világkongresszusának szellemisége, áhítata tovább folytatódhatott első szent királyunk halálának 900. évfordulójára való emlékezéssel. Az 1938-as magyarországi kongresszuson a pápát Pacelli bíboros képviselte, akit egy évvel később, 1939-ben pápává szenteltek, XII. Pius néven. Tíz évvel később egy rádióbeszédében így emlékezett a kongresszusra: „felemelő, szívet melengető, hitet erősítő, csodálatos élményeket adott a budapesti eucharisztikus ünneplés”.
83 év után, 2021. szeptember 5-től 12-ig ismét Budapest lesz a színhelye az Eucharisztikus Világkongresszusnak. A világtalálkozóra, egynapos látogatásra ideérkezik Ferenc pápa is. A katolikus hívők reménye szerint a Szentatya személyes jelenléte a világkongresszuson, sok más között, szentesíteni fogja a találkozó alapvető célját: megerősíti a hitet, és megújítja Jézus követésének vágyát az emberek szívében. Ferenc pápa a második katolikus egyházi méltóság, aki pápaként lép hazánk földjére. ( Az első II. János Pál volt, aki ötnapos apostoli útján, 1991. augusztus 16-án látogatott hazánkba, és több százezer hívő előtt celebrált misét a Hősök terén, augusztus 20-án.)
A Szentatya központi programja a szeptember 12-én 11 óra 30 perckor kezdődő szentmise celebrálása lesz a Hősök terén, amellyel valójában befejeződik a katolikus világesemény. A pápa még aznap délután tovább indul Pozsonyba, háromnapos szlovákiai apostoli útjára.
A katolikus világ lélekemelő várakozással tekint a világrendezvény budapesti megrendezésére, amely – Erdő Péter szerint – óriási jelentőséggel bír, egyebek mellett azért is, mert az „bemutatkozás lesz a világ előtt, és nemcsak a világegyház, hanem a civil világ előtt is”.
Hasonló reménységgel vélekedik Szigeti Antal békéscsabai római katolikus plébános is. Úgy véli: „az Eucharisztikus Kongresszus egy tanúságtétel az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus Krisztus hite mellett. Az Úr Jézus velünk van. Merjünk ahhoz fordulni, aki szeret bennünket, táplálja lelkünket, növeli szeretetünket, és lelki békét ad. Az Eucharisztia, mint áldozat és mint lelki táplálék, a kegyelem legfőbb forrása. Nélküle erőtlenek, gyengék vagyunk. A Budapesten megrendezett Eucharisztikus Kongresszus pozitív hatása lesz az is, hogy bemutatja a világnak: hűek vagyunk a keresztény értékekhez, Szent István örökségéhez”.
Dr. Szemenyei Sándor
Szemenyei Sándor1
