Békéscsabán is megemlékeztek a kommunista diktatúrák áldozatairól

A kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek Békéscsabán hétfőn, a Szabadság téri szobornál, ahol a BSZC Vásárhelyi Pál Szakgimnázium és Kollégium diákjai adtak műsort, és az iskola pedagógusa, Krupa Árpád emlékezett.

A történelemtanár kiemelte, hogy amikor a bolsevikok erőszakkal átvették a hatalmat, Lenin azt mondta: „a terror a társadalmi megtisztulás egyik eszköze”. Majd elsöpörték a földesurakat, a papokat, a polgárságot, a tisztikart, a hivatalnokokat. Az új rendszert az állami terror segítette hatalomra, és tartotta ott.

–  Politikai hazugságokkal, abszurd propagandával arra törekedtek az elnyomók, hogy mindenkiben lerombolják a képességet bármilyen meggyőződés kialakítására, és a szabad cselekvés igényére. Arra idomították őket, hogy passzívan eltűrjenek bármilyen kegyetlen, önkényes bánásmódot, akár a halált is – fogalmazott Krupa Árpád.

Beszélt arról is, hogy 1944-45-ben a háborúban vereséget szenvedett Magyarország a magát felszabadítónak nevező szovjet hadsereg megszállás alá került. Ezután még átmenetileg felcsillant a demokratikus átalakulás esélye, ám az embertelen sztálini rendszer nálunk is kimutatta foga fehérjét. A Moszkvából delegált magyar kommunista vezetők hatékony közreműködésével kezdetét vette az importált rezsim megteremtése.

– Kovács Béla, a Kisgazdapárt főtitkára kijelentette, hogy a magyar nép nem akar bolsevizmust, és az erre vonatkozó kísérleteket elutasítja. 1947. február 25-én a magyarországi szovjet hatóságok az ellenük folytatott kémkedés és ellenkormány alakítására irányuló összeesküvés koholt vádjával letartóztatták Kovács Bélát. E jelképpé vált esemény kapcsán emlékezünk meg 18 éve a kommunista diktatúrák áldozatairól – emlékeztetett a pedagógus.

Kiemelte: Kovács Béla országgyűlési képviselő letartóztatás azt jelezte, hogy ha a kommunista követeléseknek nem  enged a magyar parlament, akkor a sztálini totalitárius diktatúrával kerülünk szembe. Elfogása után a politikust a Szovjetunióba hurcolták, bírósági tárgyalás nélkül elítélték. Végül 1955-ben térhetett vissza Magyarországra, családjához pedig egy évvel később. A vele történtek is érzékeltethetik, hogy mit jelenthetett valójában a kommunizmus.

– Az 1948-tól kiépülő Rákosi-diktatúrában, az ÁVH tevékenysége nyomán tízezrek kerültek koholt vádak és koncepciós perek alapján börtönbe, bitófára vagy kényszermunka-táborba, a magyar gulágra, Recskre, vagy akár a Szovjetunióba. A kitelepítetteket indoklás és ítélet nélkül deportálták, és évekig embertelen körülmények között dolgoztatták. Sok helyen gyakran a gyermekek is együtt szenvedtek szüleikkel. Sokan meghaltak, mások testileg-lelkileg megnyomorodtak. 1956-ban lángra gyúlt az elfojtott parázs, a diktatúra átmenetileg megszeppent, de véres megtorlással eloltotta ezt a tüzet – mondta el Krupa Árpád, hozzátéve, hogy a gondolkodás bátorsága és a megalkuvást nem ismerő erkölcsiség azonban ellenszegült.

A Szabadság téren tartott megemlékezés végén koszorút helyeztek el a szobornál a város, az intézmények, a szervezetek és a pártok képviselői.

 

Megosztás:

Címke: , , , , , ,