A kiszámíthatatlan időjrásra való tekintettel a Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekar dallamai nem hangzottak el az ünnepi napon a békéscsabai Kossuth téren. Ugyanígy az ünnepélyes zászlófelvonás és a díszmenet is elmradt, tekintve, hogy az eső el nem eleredését semmi nem szavatolta.
A csabai városkép emblematikussá vált Kossuth szobrát 120 évvel ezelőtt állították fel. A mai is meglévő köztéri szobor azóta a vármegyeszékhelyen és a vármegyében élők nemzeti identitástudatát és összetartozását képviseli. A mű története 1904-re nyúlik vissza. Miután megfelelő összeg gyűlt össze társadalmi úton és a község hozzájárulásával, meghirdették a pályázatot. Hat művész tervei közül Horvay János munkáját fogadta el a bizottság. Az elkészült kompozíciót 1905-ben, Kossuth Lajos születésnapján avatták fel a róla elnevezett téren. Az ünnepségén részt vett Kossuth Ferenc és gróf Apponyi Albert is, a politikai világ számos előkelősége mellett. A ma is eredeti helyén álló alkotás 2,8 méter magas, bronzból készült, és másfélszeres nagyságban ábrázolja Kossuthot.
A Kossuth szobor megkoszorúzása, az 1848-49-es szabadságharc és forradalomra emlékező állami ünnepen immár helyi hagyománnyá vált. A helyszínen többek között a közigazgatási, a hon- és rendvédelmi szervek, hivatalok, politikai pártok, civil szervezetek képviselői koszorúzták meg Kossuth Lajos szobrát. Az érdeklődő lakosság, akik közül akadt, aki hagyományőrző díszegyenruhában érkezett, szép számban gyűlt össze a köztéren és a hivatalos ünnepély zárásaként saját készítésű, nemzetiszín zászlókat, kokárdákat, illetve az emlékezés virágait helyezte el a szobor talapzatánál.