Százhuszonöt éve, 1893-ban Csabán 35 ezer ember élt. A vármegye legnépesebb települését Maczák L. György bíró igen sikeresen vezette, az építkezések felgyorsultak, ez évben készült el a legtöbb középület.
A főtér emeletes épülete lett a Varságh-patika, amelynek hírneve Sas Patika néven ívelt magasan felfelé, miután Réthy Béla gyógyszerész bérbe vette. Öt hónap alatt készült el a második artézi kút, amely Viktória szárnyas nőalakjával a köznép tudatában angyalos kútként lett közismert, és bőségesen adta az artézi vizét.
Francsek István, egykori tápiószecsői postamester ekkor építette fel Békés megye első artézi gőz- és gyógyfürdőjét a Kiss Ernő és Teleki utca sarkán. A fürdő negyed századon át működött, az épületre hamarosan emléktábla kerül, emlékeztetve a fürdő helyére.
A csabai földeken termelt kitűnő minőségi búzát 8 gőzmalom őrölte lisztté. A vasútállomás előtti kertben 1893 nyarán tekepálya nyílt. Ezzel egy időben felépült a hazai lótenyésztés előmozdítása céljából a 43 850 négyzetméteres, egészen a vasútig húzódó Magyar királyi méntelep a Kazinczy utcában. Az ország legkorszerűbb méntelepét Tottál Károly terve szerint a csabai Wagner József építő vállalata kivitelezte. A méntelep emeletén volt a legénység 300 fős szállása, irodák, őrszoba, konyha, szertár és a zárka. Az épület két sarki részén kapott helyet a parancsnoki és állatorvosi lakóház. A két nagy istállóban 80-80 lovat tartottak. A hatalmas területű, korlátokkal körülvett lovaglótéren járatták, trenírozták a lovakat. A méntelep udvari területén 1951-ben létesült a városi stadion. Helyén ma a lakótelep emeletes házai magasodnak.
Ugyancsak ebben az évben szentelték fel a két gömbtornyú, impozáns, új, neológ izraelita templomot a Luther utcában. Langer-Lipták pesti építészek és a csabai Kiszely-Hugyecz építőmesterek munkáját máig dicsérné a zsinagóga, ha eredeti állapotában állna. Szintén ekkor épült a 101. császári és királyi gyalogezred kaszárnyája. Az állomáshoz közeli 25 770 négyzetméteres telken, egy méter magasságú feltöltés után, két éven át épült a kaszárnya, amelyet 1894. április 29-én szenteltek fel. Az épületet Jiraszek Lajos aradi építész tervezte, az építés 500 ezer pengőbe került. A kaszárnyában legénységi épület, emeletes tiszti lakrész, konyha, karám, istálló, színépület és artézi vizű fürdő volt. Az egykori laktanyaépület ma Andrássy Gyula gimnáziumként szolgálja a közoktatást.
Gécs Béla
