Ebben az időben jó alkalmat látott Dobay János gyulai nyomdatulajdonos arra, hogy fióknyomdát nyisson Csabán. 1874-ben dr. Báttaszéki Lajos ügyvéd és közbíró – Nagyváradról érkezve – idehozta a Békésmegyei Közlönyt, mely különféle apróbb nyomtatványok mellett a Dobay nyomdában készült. A városháza felépülése után egyébként Dobay nyomtatta Szemián Sámuel főjegyző avatóbeszédét szlovák és magyar nyelven, kisméretű füzetben.
A nyomdák indulásával új iparág született Békéscsabán, Gutenberg korszakalkotó találmánya, a nyomdászat. 1879 őszén megkezdte működését Takács Árpád nyomdája is a Búzapiac tér 8. szám alatti földszintes, 6 ablakos ház udvarra néző helyiségében – ennek Dobay nem örült. Pláne, hogy Báttaszéki átvitte újságját a Takács nyomdába, mert nem jött ki Dobayval. Takács Árpád öngyilkossága után a nyomda megszűnt.
Még abban az évben Povázsay Sándor és testvére László a nagytemplom mögötti családi házban indított nyomdát. Povázsayék kezdetben apróbb munkákat, majd füzeteket és kiadványokat nyomtattak, később könyvnyomtatással szereztek ismertséget. Munkáik között jelentősek voltak a csabai szlovákság részére készült nyomtatványok, így a Csabai Kalendárium és az evangélikus egyház kétnyelvű kiadványai. Ehhez szlovák betűkészletet vásároltak.
Takács Árpád nyomdáját átvette az Aradról érkezett Szihelszky József nyomdász, aki 1888-ban megalakította a Corvina nyomdát. Az ő hirtelen bekövetkezett halála után Grúber Dezső vezette a Corvinát. Felelős kiadója volt a Békésmegyei Közlönynek és A Sport című újságnak. Ez a jó hírű nyomda az államosításig működött.
A békéscsabai nyomdászat kezdeti történetéhez tartozik az 1890 táján indult Lepage Lajos és a Gesmey nyomda működése. Lepagétől, aki Kolozsvárra költözött, Tevan Adolf vette át a Vasút utcai nyomdahelyiséget. Ez azonban már más történet, amely különösen dicső fejezete a csabai nyomdászat históriájának.
Gécs Béla
