A Békés Megyei Könyvtár kutatótermének csendjében kerestem a Békésmegyei Közlöny 1879. évi számaiban a vashíd építéséről megjelenő híradásokat. Az elsőre a júniusi számban, a megye rövid hírei között akadtam. Ezt írták: „Csaba városa a Széchenyi-liget előtti fahíd helyére vashidat fog építeni, ismét egy lépés előre.” A következő hír már azt adta tudtul, hogy „a békéscsabai Széchenyi-ligethez vezető vashidat már kezdik csinálni. Természetesen, hogy a híd elkészüléséig a közlekedés itt megszűnt és a gyulai úti téglaboltozatos hídon keresztül történik.”
Az október 21-ei szám első oldalán ez volt olvasható: „A csabai új vashidat Orosz János a kir. államépítészeti főmérnök, Eördögh Frigyes járási szolgabíró, Szemián Sámuel főjegyző, Lepény Pál bíró és Sztraka Ernő mérnök urakból álló bizottság tegnap vizsgálta meg. A bizottság a hidat forgalomképesnek találta, de azt a forgalomnak még nem lehet átadni, miután a hídfők csak most töltetnek és így a netalán beállandó esőzés által a pallók rontatnának. A bizottság abban állapodott meg, hogy a híd csak erős fagy beálltával lesz a forgalomnak átadandó.”
A híd részletes építése nem ismert, és az avatásának időpontja sem. A fentiek szerint a Sztraka Ernő tervezte vaslemeztartós, téglahídfős, fapadlós burkolatú, 7,5 méter nyílású, 6 méter kocsiút szélességű vashíd elkészült. Építése 11600 pengőbe került. A gyalogjárda nélküli, nagy forgalmú híd egyre balesetveszélyesebbé vált, ezért 1902-ben Haviár Lajos királyi főmérnök elkészítette a híd szélesítésnek tervét. A hidat kétoldalt 2-2 méterrel gyalogjárókkal bővítették. A vashíd 1962-ig megmaradt festői, hangulatos szépségében. Miután lebontották, jellegtelen, szürke betonhíd lett az egykori látványos híd helyén.
Rég óhajtott kívánsága teljesült a város lokálpatriótáinak, amikor most, 142 év múltával, újra egykori szépségében láthatjuk az egykori vashidat.
A híd avatásra és névadásra vár. Erre legméltóbb Sztraka Ernő mérnök, városrendező, a két legszebb Körös-hidunk tervezője és építési munkáinak irányítója lenne.
Gécs Béla
