Békéscsaba 1920: Mivel fizettek a csabaiak az első világháború után?

A háború alatt a monarchia területén a korona volt a fizetőeszköz, ezt kizárólag az Osztrák-Magyar Bank (OMB) nyomtathatta és színe miatt kapta a kékpénz elnevezést. A Monarchia felbomlása után az utódállamok önálló pénzt akartak nyomtatni, de nem tehették, mert 1919 végéig még az OMB-t illette meg ez a jog. A körülményekre való tekintettel azonban ezek a pénzek nem lettek olyan szépek, mint korábban, és takarékosságból csak az egyik oldalura nyomtattak – ezt nevezték fehérpénznek. Ilyen Budapesten is készült, hiszen a Károlyi-kormány nyomóköveket és engedélyt kapott 200 koronás fehérpénz nyomtatására, azonban a saját tervezésű, önálló magyar bankjegy forgalomba-helyezése ellen határozottan és sikeresen tiltakozott az OMB.   

Az utódállamok a saját pénzüket felülbélyegzéssel (azaz a közös pénz saját, nemzeti pecséttel történő lebélyegzésével) teremtették meg már 1919-ben. Hazánkban ez a forradalmak miatt elmaradt, és csak 1920 tavaszán került rá sor – ez volt a felülbélyegzett pénz. A helyzetet bonyolította, hogy a hazánkat megszálló idegen hadseregek is bélyegezték a pénzt, Békéscsabán a románok. A Körösvidékben is foglalkoztak a helyzettel és bírálták annak végrehajtását: „A lebélyegzés már közel 2 hete folyik, de még senki sem tudja, hogy mit kell csinálni a rongyos, vagy pl. a román bélyegzővel ellátott bankjegyekkel.”

A Tanácsköztársaság gyakorlatilag államilag hamisította a pénzt, de legalább sorszámmal látta el azokat, így később beazonosíthatóak voltak. Az 1919 szeptemberében kötött osztrák béke rendezte végül a monarchia közös jegybankjának helyzetét. Ennek értelmében minden utódállamnak vállalnia kellett, hogy egy éven belül bankjegycserét hajt végre és önálló pénzt nyomtat.

Így született meg 1921 májusában a magyar kormány által nyomtatott korona, az önálló magyar pénz. A csabai újságban így írt erről az örvendetes eseményről: „Végre megszabadulunk ezektől a mindenféle felülbélyegzéssel ellátott ócska, rongyos papíroktól, melyeket olyan félve vettünk kezünkbe, sosem tudva biztosan, nem hamisak-e bélyegzőik… Most már nyugodtan alhatunk, ha lesz zsebünkben egy csomó ezresbankó, nem lesznek rossz álmaink valódisága, vagy hamissága miatt.”

Ugrai Gábor