Új ásványi anyagot, lítiumot szeretne kinyerni és piacra vinni a Mol kutatási és termelési üzletága (Mol KT). Az előkészületek 2019 óta tartanak, de a neheze még hátra van: ki kell választania a lítium-koncentráció szempontjából legígéretesebb szénhidrogén-kutakat, ahogyan a világpiacon egyre többet érő fém sójának kinyerésére legalkalmasabb technológiát. Még sok a nyitott kérdés, mindazonáltal a társaság derűlátására utal, hogy csütörtökön már a helyszínen tájékoztatta az újságírókat a projekt eddigi eredményeiről, és várható folytatásáról. A cél az ipari szintű termelés.
– Az első helyszín egy régi, pusztaföldvári himbás olajkút volt. A kút öreg volta fontos, mert az idő előrehaladtával a szénhidrogén mellett egyre több vizet hoznak fel a kutakból. Persze, az elsődleges cél a minél több kőolaj és földgáz kinyerése, de a lítiumvegyületet az olaj és a gáz mellett egyébként is felszínre kerülő víz tartalmazza – mondta el Ivancsics Péter, a Mol Magyarország kutatás-termelési divíziójának békési régióvezetője
A bemutatott kútból például már 97 százalékban víz jön fel, de a térség többi kútja is már a hetvenes években elérte a 90 százalékot. A kísérleti projekt elindítására azért a békési régió, ezen belül Pusztaföldvár térsége a legalkalmasabb, mert ez a Mol egyik leghosszabb ideje, 1959-től kezdődően művelt mezője. A területen eddig 230 kutat mélyítettek le, amelyből pillanatnyilag 35 termel. A legmélyebb telep 1600-1700 mélyen van, és kőolajat tartalmaz, kicsit feljebb három újabb olajtelep húzódik, majd felettük 700-1000 méter mélyen van a földgáz.
Forrás: VG
-400x225.webp)
