„Békés Megyéért” kitüntetést kapott Fekete Pál, Jancsik Ferenc és dr. Dancsó József

A kitüntetést Tótkomlóson, az ünnepi megyegyűlésen vették át.

 

A hagyományokhoz híven három magánszemély, Fekete Pál, Jancsik Ferenc és dr. Dancsó József vehette át idén is, ünnepélyes keretek között, a „Békés Megyéért” kitüntetést a megyei közgyűlés ülésén, Tótkomlóson.

A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése minden évben Békés megye társadalmi, gazdasági, tudományos fejlődéséért, nemzetközi kapcsolatai erősítéséért valamint a művészeti és kulturális élet, továbbá a sport területén kimagasló eredményeket elérő személyek, kollektívák tevékenysége elismerése érdekében „Békés Megyéért” kitüntetést adományoz. A kitüntetéssel díszoklevél és emlékplakett jár.

– Ők azok, akik kiemelkedőt alkottak Békés megyében, akik olyan átlag feletti teljesítményt nyújtottak, nyújtanak az élet valamely területén, amivel kitűnnek mások közül – mondta beszédében a Békés Megyei Önkormányzat elnöke, Zalai Mihály. 

 

Fekete Pál

1992. március 12-én Békéscsaba közgyűlése rendkívüli ünnepi ülést tartott, amelynek keretében Békéscsaba díszpolgárává avatták Fekete Pált, az 1956-os Megyei Forradalmi Tanács elnökét.

Fekete Pál tanárt 1953-ban nevezték ki Békéscsabán történelem és orosz nyelvtanárnak. A társadalmi életbe főleg a TIT-en keresztül kapcsolódott be, ahol a történelmi szakosztályban többek között Féja Géza, Tibori János társaságában aktuális politikai, tudományos kérdéseket vitattak meg. Az elkövetkező években Békés megye történelmével kapcsolatos előadásaival gyakorlatilag bejárta a megye valamennyi települését.

Ez a magyarázata, hogy 1956. október 23-a után először Békéscsaba Város Forradalmi Bizottságának tagjává, majd a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnökévé választották. Tevékenysége, műveltsége, nyelvtudása, diplomáciai érzéke jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Békéscsaba várost több alkalommal is elkerülje a vérontás.

Fekete Pált ezután a KGB letartóztatta, majd hosszas kihallgatás után elengedte. 1956. november 8-án ismét letartoztatták, lakását szétdúlták, iratait, könyveit elvitték. A Munkácsy utcai börtönben volt pár napot, majd többedmagával a debreceni szovjet katonai börtönbe hurcolták. Később elengedték, de harmadszor is, 1957. február 16-án letartóztatták. A Katonai Bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte. Megjárta az ország szinte valamennyi hírhedt politikai börtönét- a szegedi Csillagbörtönt, Márianosztrát, a gyulai börtönt, a jászberényi Gyűjtőfogházat, Sopronkőhidát. Feltételesen 1968-ban szabadult. Tanári pályára vissza nem kerülhetett, megfigyelés alatt tartották, Békéscsabára nem mehetett. Fizikai munkából tartotta fenn magát és családját.

Fekete Pál évek óta kutatómunkát folytat, több témakörben gyűjti az anyagot publikációi kiadásához. Befejezte Békés megye mártírjai és áldozatai című munkáját, amely az 1945 utáni időszakot dolgozza fel. Dolgozatok készülnek Békéscsaba II. világháborús bombázásáról, illetve Békéscsaba, Békés megye zsidóságának történetéről. 

Az utolsó szó jogán című kötete 2003-ban, a Cseppek a tengerből címet viselő novellagyűjteménye 2006-ban jelent meg. Ezen kívül számos szépirodalmi és önéletrajzi műve került kiadásra, további könyvei, emlékirata állnak rendezés alatt, illetve kiadásra készen.

Fekete Pál nagy gondot fordít arra, hogy emlékeit, tapasztalatait átadja a fiataloknak. Városi felkérésre rendhagyó történelemórákon mutatja meg elvesztegetni kényszerült pedagógiai zsenijét. Előadásmódja magával ragad fiatalt, időst, kamaszt, nyugdíjast és miközben beszél, a hallgatósága ámulva figyeli az irodalmi idézetekkel, nagy ívű, elgondolkodtató történelmi párhuzamokkal tarkított, érthető, humoros, olykor szívet tépő rendhagyó tanóráit.

2011. október 23-án nyílt meg Békéscsabán a saját maga által összeállított gyűjteményből egy ’ 56-os kiállítóhely, a Fekete Pál Gyűjtemény. A kiállítás bemutatja az 1956-os forradalmat, a harcot, a szenvedést, megtorlást és félelmet, amellyel közelebb hozza a látogatók számára a korszak történelmi eseményeit.

Fekete Pál az 1956-os Megyei Forradalmi Tanács elnöke személyes bátorságról bizonyságot téve a nemzet érdekében kiemelkedő szolgálatot végzett és végez a mai napig. Hős és példa minden magyar ember számára.

 

Jancsik Ferenc

Jancsik Ferenc a 44. évadát kezdi színművészként, ebből a bő négy évtizedből 36 évet a Jókai színházban játszott, legalább 200 szerep fűződik a nevéhez. A fővárosi színházak mellett a kecskeméti, miskolci és kaposvári társulatot gazdagította, Békéscsabán ő a nagy visszatérő, az ünnepelt színész, a kedvenc karakterfigura drámában, musicalben és mesedarabban egyaránt, aki önmagát csak „szürke eminenciásnak” nevezi. Bevallja, rettenetesen utálja a sok kelléket, s időnként ügyesen kicsit meghúzza a szövegét, amitől az előadás csak jobb lesz. Nem szereti a törtető színészeket, a törekvőket szereti. Kollégái, művésztársai és a közönség pedig azért szereti, tiszteli, értékeli Jancsik Ferencet, mert minden szerepében mélységes szakmai alázat, rendkívüli emberség jellemzi. Tehetsége kedves humorral, szerénységgel, önkritikával, mértékletességgel párosul. Már a megjelenésével, sugárzó tekintetével, szeretetével játszik, szavak nélkül is üzen, a legkisebb szerepből is emlékezetes alakításokat formál: igazi légkörteremtő személyiség.

 Legkedvesebb szerepei az operett műfajából a Viktória (1967) Rácz Jancsija, a Mária főhadnagyból Zwikli Tóbiás és a Montmartre-i ibolya Spaghettije. A musicalszerepekből A padlás Lámpása, A régi nyárból Trafina, a Kabaréból Schulz úr, a Charley nénjéből Stephen Pittique, A szabin nők elrablásából Bányai tanár úr, a Kaviárból Poroszkay Tivadar figurája állt legközelebb a szívéhez. A mesék közül legjobban Micimackót és A kis herceg Pilótáját szerette.

A nagy drámai alakítások közül legemlékezetesebbnek a Tartuffe-ben Valért majd a Lojális urat tatja, az Éjjeli menedékhelyből Bubnovot, A néma leventéből Beppóra, Az operaház fantomjából Poligny szerepére emlékszik legszívesebben, de felejthetetlen volt A vágy villamosának Mitchelljeként, a Doktor úrban Sárkányként, a Komám asszony, hol a stukker? Müllerjének bőrében, a Vízkereszt Malvoliójaként. A zenekar című darab karnagyának szerepében, a Gyöngyélet Jamoda, a Rómeó és Júlia Lőrinc barát figurájaként, a Nóra Rank doktorában és a Lear kirány Bolondjaként örökre a szívébe zárta a békéscsabai közönség.

 

Dr. Dancsó József

Dr. Dancsó József 1993-ban közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi-áruforgalmi szakán. 1995-ben summa cum laude minősítéssel doktori fokozatot is szerzett. 2014 szeptemberétől címzetes egyetemi tanárként – mint óraadó – tanít a Corvinus Egyetemen.

Pályafutását bankárként kezdte, a Konzumbankban, azután a Kereskedelmi és Hitelbank orosházi és szarvasi fiókjában dolgozott, majd az OTP dél-alföldi régióját irányította. 1994-től Orosháza Képviselő-testületének tagjaként éveken át szolgálta a várost, 1998-ban országgyűlési képviselői mandátumot szerzett.

1994 őszén lépett be a Fidesz orosházi szervezetébe, ugyanabban az évben alelnökké választották. 1996-1999 között pártja Békés megyei választmányának alelnöke, 2003-2004-ben az orosházi választókerület elnöke volt. Országgyűlési képviselőként jellemzően számvivőszéki, költségvetési, pénzügyi bizottságok tagja volt. 1998 és 2014 között mintegy 16 évig dolgozott országgyűlési képviselőként.

2006 és 2010 között Orosháza város gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterévé választották, majd 2010 és 2014 között szülővárosa polgármestere volt. Polgármestersége alatt végig azon dolgozott, hogy Orosháza megtartó képessége erősödjön, és a város az ott élők számára minél jobb körülményeket, feltételeket tudjon biztosítani. Megbízatása ideje alatt olyan beruházások valósultak meg, amelyek azóta is a helyi gazdasági növekedést szolgálják. Az Orosháza polgáraitól kapott motiváció arra ösztönözte, hogy feladatát legjobb tudása szerint végezze, ezáltal hálálva meg a bizalmat a város lakóinak, akik megválasztották.

Életében jelentős változást 2014. február 1-je jelentette, amikor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kinevezte a Magyar Államkincstár élére. Elnökként stabilitást hozott a kincstár életébe. Több mint két éve irányítja a szervezetet, munkáját a szakmai alázat, rendkívüli teherbírás és a kollégákkal való harmonikus együttműködés és emberiesség jellemzi. Dr. Dancsó József a kincstár elnökeként nagy figyelmet fordít a nemzetközi kapcsolatok ápolására is, számos országban vett már részt nemzetközi konferenciákon, szakmai fórumokon. Kitartó munkájának eredményeként 2015 júniusában a kincstárat felvették az AiST – Nemzetközi Kincstárakat tömörítő szervezet elnökségébe.

Munkájának elismeréseként 2015-ben díszpolgári címet kapott Orosházán. Bár ideje nagy részét manapság Budapesten tölti, mindig szívesen gondol vissza az orosházi évekre. Tősgyökeres orosházi lakosként továbbra is küldetésének érzi a várost szolgálni, hozzájárulni annak fejlődéséhez, építéséhez. Az orosházi létet hitvallásnak tekinti és rendkívül büszke békési gyökereire.

Dr. Dancsó József elsősorban büszke lokálpatrióta, másodsorban harcedzett politikus és kiváló közgazdász. Bármerre is sodorta eddig az élet, mindig azon volt, hogy iránymutatásával stabilitást és prosperitást hozzon a rá bízott intézmény illetve város, közösség számára.

 

 

Megosztás:

Címke: , , , ,