„Beállhatok?” – avagy emlékfoszlányok a Szabadság téri focipályáról

2020. április 3. 14:33 | Such Tamás

„Beállhatok?” – mindig ez volt az alapkérdés gyerekkorunkban, ha megláttunk a pályánkon bárkit focizni. Ha idegenek voltak a salakoson, és mi többen voltunk, akkor mindig einstandoltuk a grundunkat, mert az a miénk volt. Milyen antagonizmus: tulajdonrészünk volt a szocializmusban.

Történetesen életem első 14 évét a Szabadság tér és Derkovits sor közti „telepen” töltöttem. Nekünk a salakos pálya (ma beton) volt a grund. S ahogy minket jó néhányszor a Penzáról (lakótelep) zavartak el az ottani srácok, mi úgy innen az idegeneket. Ráadásul akkoriban még egy-két pofon elcsattanása után nem hívott senki rendőrt.

Például a krimókban, ha egy-két fej emberkedett, odalépett hozzájuk egy nagy, kerek alumíniumtálcával a jó mázsás csapos, és úgy fejbe vágta őket, hogy csak úgy csörömpöltek. Ma pedig 50 kilós lányok állnak a pult mögött, és ha megreped egy pohár, már egyből hívják a kékruhásokat.

 

Életkép a Szabadság tér-Derkovtis sor közti focipályán

Kriszta és Márkó (de ekkor még nem tudom, hogy így hívják őket)

 

Visszalépve, számos évtizedes barátság kezdetét láttam a pálya(vissza)foglalós jeleneteknél. Például az akkor még kívülálló, Tuli Gyuri (9-es suli, 7. osztály) egy délután az osztálytársával érintőzött a salakon, majd odalépett hozzá a bennszülött Kincses Zénó (2-es suli, 8. osztály), hogy „aztán innen tűzés!”, és se perc alatt összegabalyodtak. Az a meccs szó szerint vérre ment: Zénónak eleredt az orra vére, és gong. Majd hamarosan Tuli beverekedte magát a bandába. Mi több, egy jó évtizeddel később mindketten placcmesterek lettek a város egy-egy szórakozóhelyén.

S ha az a pálya mesélni tudna… Még a fentebb említett csatározás előtt szinte állandóan lejárt a Derkovits sori házukból a nyolcvanas évek közepén az Előrében játszó, de sajnos nagyon fiatalon elhunyt Újvári Zoli, aki nem egyszer magával hozta Szarvas Szancsó Jani barátját, aki pedig a következő évtized Előréjének lett az alapembere.

 

Békéscsaba 1912 Előre játékoskeret 1985-1986

A Békéscsaba 1912 Előre Spartacus SE játékoskerete (1985-1986.) - mecsoda nevek... ahol még Királyvári Karcsi együtt játszott az ovis Marik Lacival

 

(A patinás névsort ITT! lehet megtekinteni.)

A minap, úgy déltájt egy anyuka és a kisfia passzolgatott a pályán, gondolom egy környezet és egy matek házi között (később megtudom: Krisztina és Márkó volt a játékoskeret). S ahogy beléptem a grundra, csak annyit kérdeztem:

 

– Beállhatok?

– Ááá… csak bénázunk – kaptam a választ Krisztától, ami se igen, se nem volt, azaz a harmadik opció.

 

Mondjuk, ha meggyőzőbb vagyok, és nincs rajtam bakancs…

 

Életkép a Szabadság tér- Derkovits sor közti focipályán

 

További programok »

Sport

Petri Barnabás húszévesen edző – az öltözőben tisztelet övezi

Manapság nem egyszerű olyan embert találni, aki már rendkívül fiatalon eléri a céljait és megvalósítja az álmát. A sarkadi Petri Barnabás példája jó lehet erre, aki egy súlyos sérülés után nem adta fel, hanem elképzelést váltva maradt a labdarúgásban. Ma Gyulán edző, a gyerekek tisztelik pedig csak pár év korkülönbség van közte és a játékosai között.
11:05
FEL