– Önök mit tapasztalnak? Mennyire tudjuk biztonságosan használni az internetet?
– Nagy körültekintéssel kell az interneten mozogni, megosztani dolgokat, adatokat elküldeni, mert sajnos előfordulhat, hogy ez olyan emberek kezébe jut, akik ezeket rossz célokra használják fel. Fiataloknál elsősorban nem a vagyon elleni bűncselekmények, hanem talán a felelőtlen internethasználat az, ami problémát jelenthet. Játékként tekintenek a netre, a mobiltelefonra, esetlegesen lenge öltözetben készült fényképeket töltenek föl. Csak azt felejtik el, hogy ami egyszer az internetre felkerül, az ott fenn is marad. Ne töltsenek föl semmiféleképpen ilyen fotókat, és ne jelöljenek be Facebookon olyan embert ismerősnek, akit személyesen nem ismernek, mert sosem lehet tudni, hogy ki ül a számítógép másik végén.
– A középkorúak tudatosabbak az internethasználat tekintetében?
– Az emberek nagy része felkészült, de vannak olyanok, akik nem elég körültekintőek. A felnőtt korú korosztály sokkal tudatosabban használja az internetet: vásárol rajta, ott intézi az ügyeit. Nagyon fontos az óvatosság akár a vásárlásnál, akár különböző adatok megadásánál, de a középkorúak már körültekintőbbek, mint a gyermekek. Különböző alkalmazásokat használnak, amelyeken befizetéseket, számláikat intézik – ezek jó dolgok, meggyorsítják az életet, de alapvető kell legyen, a körültekintés.
– Mi a helyzet az idősebb emberekkel? Mire kell felhívni az ő figyelmüket?
– Időskorú embereknél elsősorban a nigériai, úgynevezett érzelmeket kihasználó csalások vannak előtérben. Itt az időskorút valami olyan indokkal keresik meg, hogy például egy távoli rokona elhunyt, és annak az értékeit tudná megkapni, ha előtte fizet. Vagy közösségi oldalon ismerkedik meg vele a csaló, nagyon rövid úton szerelembe esnek, és erre tekintettel kérnek tőlük pénzt. Itt is mindenképpen a körültekintés a lényeg. Idegen embernek pénzt utalgatni nem célszerű.
– Volt-e valami olyan kirívó esett, ami jó példázza azt, hogy hogyan lehetne körültekintőbb valaki?
– Például ha még sosem hallottunk arról a rokonról, aki elhalt, akkor nem célszerű pénzt utalni azért, hogy az ő örökségéből származó vagyontárgyakat, vagy a pénzt nekünk elutalják. Elvileg ott van azon a számlán az elhalt pénze, ha tényleg lenne ilyen, akkor azt abból meg lehetne oldani, nem kellene előre utalni. Véletlenül se kattintsunk rá az idegenek által küldött linkekre, hogy azon az oldalon keresztül fizessünk, mert könnyen előfordulhat, hogy ez egy adathalász oldal, és mindösszesen csak arra szolgál, hogy a bankkártya adatainkat megszerezze.
– Mit tehet, kihez fordulhat az, aki mégis csalás áldozata lesz?
– Először a bankhoz. Tiltassuk le a számlánkat, menjünk utána be hozzájuk, vegyenek föl jegyzőkönyvet, nyomtassák ki a tranzakcióhoz kapcsolódó összes adatot, és ezt követően menjünk be rövid időn belül a rendőrségre, és tegyük meg a feljelentést.
– És mit tehet az, aki online zaklatás célpontjává válik?
– Ilyenkor a rendőrséghez kell fordulni, és meg kell tenni a feljelentést. Az összes levelezést, üzenetváltást érdemes lementeni, mert ezeknek az adatoknak az ismeretében tudunk az elkövető után menni. A rendőrség ilyenkor mindent megtesz azért, hogy az ilyen elkövetőket minél hamarabb felderítse.
– Szülőként mit tud tenni az ember annak érdekében, hogy a gyermeke megtanulja biztonságosan használni az internetet?
– Itt mindenféleképpen a gyermek és a szülő közötti bizalomról van szó. Tehát ha a gyermeket valami sérelem éri – akár az interneten –, akkor merje ezt elmondani a szülőnek. Ha nem mondja el, akkor ez könnyen lehet, hogy csak akkor derül már ki, amikor komoly baj van. Tehát ilyenkor a szülőnek mindig fel kell hívni a gyermeke figyelmét arra, hogyan használja az internetet, esetleg mit osszon meg. A fiatalok egy része egyébként körültekintően használja az internetet, de vannak olyanok is, akik nem. De felnőttek között is van, aki kiposztolja, hogy éppen elutazott a család valahová – vannak olyan bűnelkövetői csoportok, akik ezt figyelik, és ha pontos címmel fent van a közösségi oldalon a lakás, kihasználhatják ezt, bemehetnek, tudva azt, hogy se a szülő, se a gyermek nem tartózkodik otthon.
– Sok helyen tartanak előadásokat preventív jelleggel. Mennyire nyitottak erre az emberek?
– Időskorúaknál nagyon sokszor hallom vissza, hogy hallottak már róla, nem csinálnak ilyet, kaptak ilyen telefonhívást, letették, nem válaszoltak a kérdésekre. Ez mindenféleképpen pozitív visszajelzés, mert látszik az, hogy megteszünk mindent annak érdekében, hogy egyik korosztály se váljon bűncselekmény áldozatává.
– Arra kérem, foglalja össze, melyek azok a dolgok, amelyekre a leginkább kell figyelnünk.
– Ha emailben vagy SMS-ben érkezik hozzánk valami link, hogy frissítsük meg banki adatainkat, ezt ne a linken keresztül tegyük meg, hanem az adott szolgáltatónak a honlapjára saját jelszóval, felhasználónévvel lépjünk be. Ha banki ügyintéző keres minket telefonon, hogy adjuk meg a bankkártya adatainkat, akkor ezeket semmiféleképpen ne adjuk meg se telefonon, se emailben, hisz a valódi banki ügyintéző maximum annyit fog kérni, hogy adategyeztetés miatt menjünk be hozzájuk. Ha vásárolunk az interneten, lehetőség szerint válasszuk a személyes átvétel lehetőségét, vagy legalább az utánvét lehetőségét. Legyen gyanús az vásárlásnál, hogyha egy adott dolognak az értéke még feleannyi sincs, mint amibe a boltba kerül. Ezek mind intőjelek lehetnek arra, hogy át akarnak vágni minket, és csalás áldozatává válunk.
