Aki számít, ott van Münchenben, mindenki mindenkivel tárgyal, többnyire zárt ajtók mögött, nem szivárog ki semmi, és közelednek az álláspontok – jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma reggel című műsorában.
Mint mondta: a találkozón ismertették az amerikaiak új stratégiáját. A transzatlanti kapcsolatokat ugyanis rendkívül nehéz volt értelmezni Donald Trump után. Most megkezdődtek az értékelések. Emellett végigbeszélték a szíriai, a csendes-óceáni helyzetet, Észak-Afrikát, a NATO új feladatait. Itt ténylegesen minden elhangzott, most aprópénzre kell váltani, végre kell hajtani ezeket a feladatokat – fogalmazott.
Kína abból indul ki, hogy a csendes-óceáni térségben néhány éven belül katonai fölénybe kerül. Kínának addig van szüksége békére, míg a hadseregét át nem fegyverzi. Eddig elfogadta a nemzetközi rendszert, mivel ez számára hátrányos, már nem fogadja el. Megindult a harc, ami jelenleg sziklákért, kis szigetekért folyik. Az amerikaiak azt akarják bizonyítani, elég erős a hadseregük ahhoz, hogy szövetségesei (Japán, Dél-Korea) érdekeit megvédje, Kínai pedig abból indul ki, hogy az idő neki dolgozik, nála a világ valutatartalékának harmada. Ez elegendő ahhoz, hogy a vitatott térségekben a célját elérje. Hogy Hága ezt elítéli, azt egyáltalán nem zavarja. Nem véletlen, hogy kezdeményezi, legyen a jüan világpénz. Elkezdődött egy versenyfutás, néhány év múlva ez a konfliktus sokkal látványosabb lesz – prognosztizálta.
Az Egyesült Államok a "betanulás időszakában" van
Beszélt arról is: az Egyesült Államok a „betanulás időszakában” van. Donald Trump január 20-án vette át az elnökséget. Az amerikai stratégia nyilvánvalóan körvonalazódik, de még nem végleges – hangoztatta.
Felhívta a figyelmet: Angela Merkel elutazott Algériába, hogy aprópénzre váltsa a megállapodást, magyarán, hogy Algéria fogadja vissza a menekülteket.
Annak kapcsán, hogy Olaszország pedig Tunéziával állapodna meg: Egyiptomtól marokkóig az észak-afrikai országokkal meg kell állapodni, meg kell fizetni őket. Azért, hogy stabilitás legyen, hogy a migránsokat ne engedjék át. Líbiában legalább abban kellene egyetértés, hogy ne engedjék át az embereket. Csakhogy 250 kilométernyi tengerpartot az Iszlám Állam ural, és a menekültek egy részét megpróbálja beszerbezni. Ha itt nem sikerül belátható időn belül megállapodást elérni, a többi megállapodás csak papíron marad – jegyezte meg.
Bill Gates azon megjegyzésére, miszerint már nem vagyunk messze a biológiai háborútól, úgy reagált: a koncepció reális, a milliárdos szerint 20-30 millió halott lehet. Mi a probléma? A Nyugat vagy beépül titkosszolgálati eszközökkel ezekbe a laborokba, és akkor tudjuk, mi van. Ez azonban rendkívül nehéz, európaiként szinte lehetetlen. Vagy fölvállaljuk azt, hogy ha egy labor sikeres, szétbombázom. Erre azonban garancia nincs. Olyan új dilemmákkal kerül szembe a Nyugat biztonsági oldalról, amire nem találja a választ – szögezte le.
Szakértő: Nem szabad túlértékelni a bioterrorizmus veszélyét
Bár a bioterrorizmusnak van esélye, nem szabad túlértékelni a veszélyét – jelentette ki Nagy Károly egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének munkatársa az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
A Microsoft-alapító Bill Gates szombaton, az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia második napján elmondott beszédében megemlítette, hogy terroristák kifejleszthetnek valamilyen vírust, és “valószínűnek” nevezett egy világméretű katasztrófát.
Nagy Károly hangsúlyozta, hogy a vírusok kifejlesztése nem végezhető el egyszerűen és könnyen. Egy biológiai fegyvernek ráadásul több feltételt is teljesítenie kell: legyen gyorsan tenyészthető, alakítson ki hamar betegséget, és könnyen célba lehessen juttatni.
Megjegyezte: a diagnosztika szintén nagyon korszerű, így rövid időn belül kiderülne, milyen vírusról van szó.
A szakértő arról is beszélt, hogy az ebolavírus nem megfelelő biológiai fegyvernek, mert nehezen tenyészthető, valamint létezik ellene hatékony védőoltás.
