Ha tárgyilagosan a szó eredetét vizsgáljuk, a legtöbb lexikon meghatározása megegyezik abban, hogy ez a melléknév egy kort, állapotot, sajátságot jelent. Pontosabban a háború előtti béke korszakára jellemző, vagy azzal a korszakkal kapcsolatos, vagy abból a korszakból származó.
A békebeli állapotokat a háborúk megváltoztatták. Az ember ezért nosztalgiával gondol a békebeli időkre, amit a háború tönkre tett, pontosabban a 20. század elejét nevezzük békebeli korszaknak. A II. világháború előtti idők is békebeli évtizedek voltak. Az iparcikkek a békebeli minőségük alapján tartósabbak voltak, mint napjainkban.
"Békebeli receptek"
Személy szerint a legtöbbször a gasztronómiában hallom, olvasom e kifejezést. Egy publicisztikában olvasható, hogy az első Községi Élelmiszer-kereskedelmi Rt. 1948-ban nyitotta meg kapuit. Több, mint 300 budapesti és 31 vidéki közért várta a vásárolni vágyókat. Eleinte a pultok mögött szakképzett eladóktól kérhették a kenyeret, a sertésmájkrémet és a Bambit, majd az első önkiszolgáló közértekben már a vásárlók válogathattak a kínálatból.
Békebeli szakácskönyvek
Mindemellett az egyik leghíresebb szakácskönyv, az 1840-ben íródott Czifray István jegyezte Magyar nemzeti szakácskönyv, vagy A Hét című folyóirat pályázataiból Kiss József és Ignotus által összeállított Emma asszony szakácskönyve, vagy a két világháború között íródott Magyar Elek: Az Ínyesmester szakácskönyve nagy sikert aratott. Utóbbiak bemutatták, hogy mikróhullámú sütővel is lehet egyszerűen, a lefagyasztott és felmelegített egytálételek világában háztartást vezetni.
Napjainkban másképpen alakult az otthoni konyhaművészet. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy napokon keresztül csak készülődjenek, érleljenek, áztassanak, ízlelgessenek, pácoljanak. A kor, az ízlés és az ízek is megváltoztak.
Összegzően a békebeli mint jelző egy minőséget is takar, az adott korszak hangulatát, ízvilágát.
