Az örvös galambok még nem fészkeltek be a kertvárosokba

2023. május 10. 15:24 | Such Tamás

25 éves a Mindennapi Madarak Monitoringja program címmel tartott előadást a Hatvanezer Fa Egyesület vendége, Vasas András, a Csabagyöngye Kulturális Központban, kedden. A Magyar Madártani Természetvédelmi Egyesület tagjával a rendezvény előtt beszélgettünk.

– A Magyar Madártani Természetvédelmi Egyesület negyedszázada indította el a Mindennapi Madarak Monitoringja programot – mondja Vasas András. – Elsősorban azért, hogy a hazánkban költő gyakori fajokról – mint például a háziveréb, a balkéni gerle, a sárga és a fekete rigó, a fülemüle, a pacsirta stb.  – legyen egy tudományos megalapozottságon alapuló felmérés. Az eredmények alapján kimutatható, hogy az említett fajoknak nagyjából mekkorák a hazai állományai.

 

Vasas András – Fotó: behir.hu/Such Tamás

Vasas András – Fotó: behir.hu/Such Tamás

 

Hozzáteszi: mindezzel párhuzamosan 2017-ben az egyesület beindította a Magyar Madár Atlasz Programot (MAP) is. Ebben a programban pedig kijelölt random területeken mindenféle faj felmérése zajlik – mindezek alapján szinte a teljes madárfaunáról országos képet kapunk. (Ebből született Magyarország madár atlasza.)

– A madarak monitoringja alapján nyert adatok kimutatják, hogy a füves élőhelyhez köthető fajoknak – fürj, mezei pacsirta, sárga billegető – mind drasztikusan csökken az állománya, míg az erdei élőhelyen élő fajok nagyrészének enyhén, de emelkedik az állománya – jegyzi meg.

Hozzáfűzi, hogy van ennek egy kis torzító hatása is, mivel, ha végigsétálunk a csabai Élővíz-csatorna partján, akkor akár 100 méterenként is hallhatjuk az erdei pinty hangját, de az erdőben és a mezőn lévő fasorokban is. A füves élőhelyeken élő állományoknak azonban nem kedveznek az agrárium negatív hatásai.

 

Vasas András előadásán – Fotó: behir.hu/Such Tamás

 

Kérdésemre – miért tapasztalható, hogy a városokban egyre több az örvös galamb a balkáni gerlékkel szemben – elmondja, országos jelenség, hogy a ligetekben, a parkokban és a lakótelepeken nagyon erősen jön fel az örvös galamb, ellenben a kertvárosban még nem, itt még mindig a balkáni gerle a gyakoribb.

– Valami érdekes dolog történhetett az örvös galambokkal – folytatja –, ugyanis még 20-30 éve, ha 50-80 méterről meglátták az embert, azon nyomban felugrottak és elrepültek. Ahhoz képest valószínű, hogy az agyukban valami átkattant, és egyre jobban hozzászoknak az emberhez. Miközben ezek az életterek korábban is alkalmasak voltak az ő számukra, csak az embertől való félelem ezt nem tette lehetővé.

 

Vasas András előadásán – Fotó: behir.hu/Such Tamás

További programok »

FEL