A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának legújabb adatai alapján a koronavírus jelentős aktivitást mutat az őszi időszakban. Az augusztus utolsó hetétől szeptember végéig begyűjtött minták kicsivel több mint felében igazolták a koronavírus-fertőzést.
A Bay Péter, a Debreceni Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének egyetemi tanárának ötlete nyomán és koordinálása mellett zajlott kutatás friss eredményei azonban jó hírt jelentenek a fertőzés elleni újabb kezelési lehetőségek keresésében. Az eredményeket a kutatók nemrég publikálták a British Journal of Pharmacology-ban.
A COVID-19 fertőzés időben két szakaszra osztható: a virális szakaszra, amely alatt a vírus elszaporodik a szervezetben, valamint a gyulladásos szakaszra, amely a vírusfertőzésre adott immunválasz után kialakuló gyulladásos folyamatokat foglalja magába. Az elérhető gyógyszerek azonban nem mind a két szakaszban ugyanolyan hatásosak. Ilyen például a Paxlovid nevű gyógyszer is, amely a virális szakaszban fejti ki a hatását, tehát az időben észlelt megbetegedés ellen hatásos, azonban a súlyosabb lefolyású esetek kezelésére már nem elég.
– A Rucaparib tehát kettős hatásának köszönhetően már az első fázisban is bevethető, azonban nagyobb jelentősége a súlyos lefolyású, komoly légzőszervi tüneteket mutató betegeknél lehet, ahol a vírus szaporodása mellett a gyulladásos folyamatokat is képes gátolni. Sőt, az újabb és újabb variánsok ellen is hatásos lehet, mivel a tüskefehérje felületén főleg erősen konzervált – tehát a különféle variánsokban azonos – motívumokkal lép kölcsönhatásba, így elvileg a létező variánsok túlnyomó részét képes gátolni, magyarázta Bajusz Dávid, a HUN-REN TTK Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa.
A fenti eredmények után a kutatások egyébként tovább folytatódnak, a kutatócsoport jelenleg a vírusok működéséért és szaporodásáért felelős fehérjék célzott gátlásával foglalkozik. Kiemelték ugyanis, hogy nemcsak a koronavírus maradt velünk, hanem új kórokozók is megjelentek – a kutatók már a WHO által globális veszélyhelyzetnek minősített majomhimlő elleni terápiás lehetőségeket is vizsgálják.
