A becslések szerint a földikutyából mindössze ezer példány él az országban. Ezen belül is a legritkább a 2008-ban felfedezett délvidéki földikutya populációja. Világállománya 400 egyedre tehető. 2018-ban fokozott figyelem övezi, mivel az év emlősévé választották.
Bakó Botond, a Vadonleső Program koordinátora a Család-Barát magazin vendégeként elmondta, hogy a földikutya a Kárpát-medencében őshonos emlősfajnak számít, azonban mára már a kihalás szélére sodródott.
A koordinátor kihangsúlyozta, hogy a vakond és a földikutya között hatalmas különbség van: amíg a vakond csak „vaksi”, addig a földikutya valóban vak, egyáltalán nincs szeme. Míg a földikutya gyökerekkel, gumókkal táplálkozik, addig a vakond gilisztákat, rovarokat és lárvákat fogyaszt zömében.
A földikutya egy ősi emlősfajnak számít. Mintegy kétmillió évvel ezelőtt itt alakult ki a Kárpát-medencében. Bár ez a kis emlős nagy túlélőnek számít, hiszen míg a gyapjas orrszarvú vagy a barlangi oroszlán kipusztult, addig ő fennmaradt . Viszont most a mi segítségünkre, védelmünkre van szüksége, hogy megmeneküljön a kihalástól – fogalmazott a programkoordinátor.
Bakó Botond elmondta, hogy úgy tudnak ezen a fajon segíteni, hogy azokat az élőhelyeket, ahol eredetileg a földikutya élt – legelők, kaszálók, régi gyepterületek – meg próbálják megőrizni.
Sokáig a szakemberek sem értették, hogy miért kerültek ezek az állatok végveszélybe, hiszen hatalmas kiterjedésű gyepterületeink ma is vannak. Hajdanán ott éltek ennek a fajnak az egyedei, de eltűntek róla. Csak később döbbentek rá, hogy a mezőgazdasági gépjárművek és autók elterjedése és a faj megritkulása között kapcsolat áll fenn. A gyepen végighaladó járművek ugyanis annyira összetömörítették a talajt, hogy az a földikutya számára az már-már áthatolhatatlan „betonfallá” vált. Így a nőstények és a hímek elszeparálódtak egymástól, nem születtek utódok, így jutott kevesebb, mint száz év alatt a faj a kihalás szélére.
A Földművelésügyi Minisztérium által fent tartott Vadonleső Program 2018-ban – amely a földikutya éve – fel szeretné erre a szinte ismeretlen fajra hívni a figyelmet különböző eseményekkel és pályázatokkal. Utóbbi keretén belül karikatúrák és versek is születtek erről a ritka állatról.
A beszélgetésben elhangzott, hogy Lackfi János volt az első költő a világirodalomban, aki „Fészkes kutya” címen verset írt a földikutyáról.
Bakó Botond a földikutya év rendezvényeire is kitért. Elmondta, hogy mind saját rendezvények, mind tematikus napok keretén belül igyekeznek minél szélesebb réteggel megismertetni ezt az emlősfajt. Többek között a Hortobágyon is jelen lesznek a nyár közepén, valamint november tájékán egy kétnapos gálaműsort valósítanak meg a Magyar Természettudományos Múzeumban. De mindezek előtt a Föld Napján, április 22-én.
Forrás: hirado.hu
