A tanácsi közlemény szerint az ajánlás célja a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem mellett a magas foglalkoztatottság elérése azáltal, hogy a minimáljövedelem bevezetése elő kívánja mozdítani az elegendő anyagi forrással nem rendelkezők számára az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a munkaképes lakosság munkaerőpiaci integrációját.
A tanács azt ajánlja, hogy a tagállamok határozzák meg a minimumjövedelem szintjét, figyelembe véve az összes jövedelemforrást, a háztartások sajátos szükségleteit és hátrányos helyzetét, az alacsony keresetűek vagy minimálbért keresők jövedelmét, az életszínvonalat, a vásárlóerőt, valamint az árszinteket és azok alakulását. A tanács javasolja továbbá, hogy a nemek közötti egyenlőségnek, a jövedelembiztonságnak és a gazdasági függetlenségnek a nők, a fiatal felnőttek és a fogyatékossággal élők esetében kérelmezni lehessen azt, hogy a minimumjövedelmet a háztartás egyes tagjainak nyújtsák. Ajánlott emellett, hogy a tagállamok az államháztartás fenntarthatóságának megőrzése mellett legkésőbb 2030-ig fokozatosan érjék el a jövedelemtámogatás megfelelő szintjét. Az illetékes tagállami hatóságoknak továbbá rendszeresen felül kell vizsgálniuk és adott esetben ki kell igazítaniuk a minimumjövedelem szintjét.
A tanács közleményében végezetül kiemelte: az erős szociális védőháló nemcsak javítja a munkaerőpiactól leginkább eltávolodottak szociális és egészségügyi helyzetét, hanem tartós társadalmi és gazdasági előnyöket is biztosít az Európai Unió számára, igazságosabb, összetartóbb és ellenállóképesebb társadalmakat hoz létre.
Forrás: MTI
