Az érzelmi intelligencia nagy vonalakban a mások érzelmeinek érzékelésére, kezelésére és pozitív befolyásolására való képességet jelenti. Az élet minden területén fontos szerepe van, nemcsak az emberi kapcsolatok terén fontos, hanem a munkahelyen és a karrier szempontjából is. Vannak, akiknek már gyermek- vagy fiatalkorukban is magas az EQ-juk, de mivel fejleszthető készségről van szó, ez később is változhat.
A magas érzelmi intelligenciával rendelkezők néhány dologban különböznek másoktól, például vannak dolgok, szokások, amik rájuk egyáltalán nem jellemzőek. A következők kerülése kiegyensúlyozottabbá, boldogabbá és sikeresebbé teszi őket. Tudatos elhagyásukkal mindenki dolgozhat egy kicsit az EQ-szintjén.
Mindenki kritikus néha, és ez teljesen természetes. Az építő kritika például elmaradhatatlan a munkahelyen, sőt még a párkapcsolatokban is szükséges lehet, de nem szabad vele túlzásba esni. A túlzott mértékű kritizálás ugyanis elveszi az energiákat, szűklátókörűvé tesz, és sokszor csupán az egész egy védekezési mechanizmus része. Az emberek sokszor saját bizonytalanságukat, irigységüket próbálják így ellensúlyozni, ám annak nincs szüksége erre, aki magas érzelmi intelligenciával rendelkezik.
Ők tudják, milyen káros és felesleges a haszontalan kritika, tisztában vannak azzal, hogy ezzel nem tudják hatékonyan kezelni kétségeiket, szorongásaikat, illetve azzal is, hogy ha másokat bántanak, attól nekik nem lesz jobb az életük. Nem pazarolják ilyenre az idejüket, energiájukat, hanem inkább önmaguk és mások fejlesztésére koncentrálnak.
Az emberek általában rendre, biztonságra és kiszámíthatóságra vágynak az életük legtöbb területén. Vannak azonban dolgok, amiket nem lehet előre megjósolni, és amiken nem is érdemes előre idegeskedni. Sokan egyenesen rettegnek a bizonytalanságtól, állandóan aggódnak a jövő miatt, ez a szorongás azonban tönkreteszi a mindennapjaikat. Úgy hiszik, a folytonos agyalás segít megoldani minden problémát, de az az igazság, hogy ez nem így van, és a forgatókönyv sokszor nem a tervek szerint alakul.
A magas EQ-val rendelkezők úgy vélik, jobb szembenézni a valósággal, mint tagadni azt, és azt is tudják, hogy nem aggódhatnak állandóan azon, mi lesz majd később, mert így sosem élik meg igazán a pillanatot, sosem lesznek boldogok. Mindent megtesznek, hogy úgy alakítsák az életüket, ahogyan szeretnék, megdolgoznak a sikerekért, eltervezik a fontos lépéseket, de nem akarnak mániákusan kontrollálni minden történést. Nem viszik túlzásba a felesleges aggódást, és így sokkal jobban élvezik az életet. Nem agyalnak állandóan a múlton. A múlt hibáin való töprengés még feleslegesebb, mint a jövőn való szorongás. Sokan nem tudnak továbblépni a múltbéli eseményeken, rossz döntéseken, és évekkel, évtizedekkel később is emésztik magukat miattuk. Nem könnyű túllendülni egy hasonlón, ám az nem megoldás, ha valaki állandóan újra játssza a történteket, és azon agyal, mit kellett volna másképp csinálnia.
Az érzelmileg intelligens emberek tudják, hogy ami megtörtént, azon már nem változtathatnak, a rossz emlékek folytonos felidézése, a hibák állandó elemzése pedig csak elveszi az energiájukat, lelombozza a hangulatukat, eltereli a figyelmet a fontos dolgokról, és szorongást okoz. Nem töprengenek a múlton, de igyekeznek tanulni a ballépéseikből, és ehelyett inkább a jelenre koncentrálnak. Nem ragaszkodnak irreális elvárásokhoz.
A magas EQ-jú emberek nem támasztanak irreális elvárásokat mások iránt. Sokan határozottan elképzelik, hogy kinek mit kéne tennie, hogy kellene viselkednie, és ha ez nem úgy történik, ahogyan ők elgondolták, akkor csalódottá válnak, dühösek a környezetükre. Az érzelmileg intelligens személyek azonban megpróbálnak a realitás talaján maradni, és nem arra fókuszálnak, hogy mit várnak el családtagjaiktól, párjuktól vagy munkatársuktól, hanem próbálják kihasználni a velük töltött időt. Valódi határokat, követelményeket szabnak másokat illetően, és ha ezeket valaki nem teljesíti, nem tartja be, akkor nem megsértődnek, hanem szóvá teszik, és kommunikációval igyekeznek megoldani a problémákat.
Az alacsony érzelmi intelligenciájú személyek nehezen kapcsolódnak, kötődnek másokhoz. Sokszor nem értik, hogy mi miért történik, és ez rengeteg disszonanciát szül, és nehézséggel jár.
Forrás: Femina.hu
