Az emberiség 90 százaléka szennyezett levegőt szív

Ezt a WHO, az ENSZ Világegészségügyi Szervezet állítja. A szegény országok lakói a legsúlyosabban érintettek, főleg India és Afrika. Meglepő, hogy a hozzánk közel fekvő Újvidék is bekerült a világ tíz legszennyezettebb levegőjű városa közé.

Ha jól matekozunk, a Föld 7,4 milliárd fős lakosságából csak 740 millió ember szív be nap min nap tiszta levegőt, pontosabban olyat, ami nem károsítja a szervezetét.
Évente mintegy 7 millió ember hal meg idejekorán légúti- és légzőszervi betegségekben, mert hosszabb ideig élt szennyezett levegőben.

A városi légszennyezettség forrása több dolog lehet, például a széntüzelésű erőművek, az olajfinomítók, az ipari létesítmények, a gyárak füstje, de sok helyütt a polgárok szemétégetése is súlyosbítja a problémát.

A légszennyezés szintje azokban az országokban a legalacsonyabb, ahol magasak a jövedelmek. Főként Európa, Észak- és Dél-Amerikában, valamint a Csendes-óceán nyugati részén van a legkevésbé okuk panaszra a polgároknak. Ez annyit tesz, hogy Afrikában, a Közel-Keleten és a Távol-Keleten a legrosszabb a helyzet. A legszennyezetebb városi levegőt a Földközi-tengertől keletre fekvő metropoliszokban és Dél-Kelet-Ázsiában mérték.

Magyarán a szegény országokban a legrosszabb a levegő minősége. Ez részben annak köszönhető, hogy a szegény vidéki családoknál nem gázzal, hanem tűzzel főznek, s ezt szennyező forrásokkal oldják meg (kerozint, fát, állati ürülékből gyúrt pogácsát, agrárhulladékot égetnek el), s a korom mindennapos “vendég” a háztartásban. A füstből származó apró (2,5 mikronnyi átmérőjű) szennyező részecskék pedig lerakódnak a tüdőben.

Az említett évi 7 millió idő előtti elhalálozásból 4,2 millió írható a kültéri légszennyezés és 3,8 millió a beltéri számlájára. Az indiai kormány úgy reagált a jelenségre, hogy 37 millió szegénysorban élő asszonynak nyújtott lehetőséget ingyenes gázfogyasztásra, hogy ezzel oldhassák meg a főzést otthon.

A WHO adatai egyértelműen mutatják a nemzetgazdaság állapota, a polgárok jövedelmi szintje és a levegőminőség közötti kapcsolatot:

A közepes- és alacsony jövedelmű országokban a százezer főnél nagyobb lakosságú városok 97(!) százaléka szennyezettt levegőjű, vagyis nem felel meg a WHO által előírt határétékeknek. A levegő itt károsítja a lakosok szervezetét.

A magasabb jövedelmű országokban az ilyen nagyságú városoknak csak 49 százalékára jellemző ez a probléma.
A világ húsz legkoszosabb levegőjű városából 15 Indiában található.

A legszennyezettebb városok (rangsor): Gwalior (India), Allahabad (India), Al-Dzsubail (Szaúd-Arábia), Pasakha (Bhután), Raipur (India), Újvidék (Szerbia), Delhi (India), Ludhiana (India), Kairó (Egyiptom), Khanna (India).

A legkevésbé szennyezett városok (rangsor): Bredkalen (Svédország), Muonio (Finnország), Dias D’Avila (Brazília), El Pueyo De Araguas (Spanyolország), Guimaraes (Portugália), La Plaine Des Cafres (Franciaország), Lousame (Spanyolország), Kiruna (Svédország), Te Anau (Új-Zéland), Arrest (Franciaország)

 

Forrás: Piac&Profit/WEF

Megosztás:

Címke: , ,