-1280x720.jpg)
Dancsó Tibor (DK) a május 26-ai, békéscsabai közgyűlésen a napirendi pontok tárgyalása előtt a gyermekjóléti és gyermekvédelmi előterjesztés kapcsán előzetesen arra mutatott rá, hogy a 18 éven aluli gyermekek és fiatalok létszáma az utóbbi több, mint 10 évben folyamatosan csökken – 1200 fővel kevesebb a fiatal, mint 2010-ben. A képviselő szerint ez azért van, mert évek óta épp azok a fiatalok hagyják el a várost, akik nem itt vernek gyökeret, hanem a fővárosban vagy a Dunántúlon. „Az előttünk álló legnagyobb kihívás nem az, hogy lesz-e új sportcsarnok, az Előre pályán lelátó, új reptér, hanem az, hogy lesz-e stabil orvosi ellátás, magas színvonalú bölcsődék, óvodák, stabil munkahelyek” – fogalmazott. Úgy véli, hogy ez egy értékrendválasztás, a további munka tétje, képesek-e megállítani a népességfogyást. Ezért kérte a pénzügyi, kulturális és népjóléti bizottság elnökét, hogy tekintsék át a bizottságokban a háziorvosok megtartására vonatkozó támogatási rendszert, de azt is példaként hozta, hogy az óvodai nevelők fizetésével is lenne még mit tenni. A városfejlesztési bizottság vezetőjét arra kérte, hogy dolgozzanak ki programot az utcai szemetelés és a cigarettacsikkek eldobálása ellen. Zárásul hozzátette, ha azt szeretnék, hogy a turistákat rendezett környezet fogadja a Munkácsy-negyedben, akkor azért tenni kell.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint a pénzügyi bizottság nem programkidolgozással dedikált bizottság, inkább a további kidolgozásban lehet feladata, amelyben szívesen részt vállalnának. A DK-s képviselő ezzel egyetértett, de megjegyezte, mindenhez pénz kell.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint az elhangzott felvetések évtizedek problémáit foglalják össze, ezért van a kormánynak olyan családpolitikája, amely a születéseket ösztönzi. A 2002-ben megígért autópálya most teljesül, amely ipart, tőkebefektetéseket vonz. Az alpolgármester fontosnak tartja, hogy ebben az ügyben történjen előrelépés. A város soha nem látott fejlődésben van, 4 százalékon áll a munkanélküliség, de a problémamegoldás nem megy egyik pillanatra a másikra, a város a fejlesztésekkel így is jó irányba halad – zárta sorait.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint Dancsó Tibor következtetései nem helyesek. Mint mondta, tisztában vannak a problémákkal, amelyek évek óta elsődlegesek a hivatalos dokumentumokban. A fejlesztések azt a célt szolgálják, hogy az itt élők minél elégedettebbek legyenek és minél többen maradjanak vagy telepedjenek le Békéscsabán. Hozzátette: évek óta tartó hazai és európai tendencia, hogy sokan vándorolnak el a kisebb településekről a nagyobbakba; a problémafelvetést jogosnak tartja, a kritikát csak félig, mert úgy véli, hogy az elmúlt években is sokat tettek a lakosságcsökkenés megállításáért.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) azt ígérte, hogy a városfejlesztési bizottsággal megvizsgálják a kérdést, de szemléletformálásra lenne szükség, amely évekig tarthat.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) nem érzi egyedinek a gondot, néhány éve, amikor Németországban vizsgálták a szakképzést, új, érdekes dolgot láttak, de nem volt gyermek az iskolában, mert elfogytak. Kíváncsi lenne azokra az adatokra, amelyek a városból elvándorlók adatait mutatják vagy például az óvodai dolgozók helyzetét elemzik.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) szerint van hova fejlődni, a gazdaságfejlesztési lépések, mint például a reptér fejlesztés is felfelé húzhatják a béreket. A közgyűlés feladata a lehetőségek megragadása, a problémákkal foglalkozni kell, a bizottságok azért vannak, hogy megoldást találjanak. Elmondása alapján szemléletformálással lehet előrelépni a szemetelés ellen. Kitért arra is, hogy az óvodákban lévő keresetet nem a városvezetés határozza meg, de a csoportokat és létszámukat igen. Elkeserítőnek tarta, hogy Békéscsabán tavaly december végén a statisztika alapján 57 ezer lakos volt a városban. Hozzátette: mindenkinek van ismerőse, aki a megyeszékhelyre van bejelentve, de már régen nem Magyarországon dolgozik.
Varga Tamás (független) arról beszélt, hogy az adott osztály monitorozza az óvodák működését és elmondható, hogy a 8 óvoda 18 telephelyének működése biztonságos, készült korfa a pedagógusokról. A szülők elégedettek a rendszerrel és még nagyobb városokból jönnek megnézni miért működik jól egy-egy békéscsabai óvoda. Kitért arra is, hogy nincs óvó-pedagógushiány, de helyettesítések gyermekszületés miatt vannak. Kitért arra, hogy figyelik a folyamatokat. Lakhatási problémában is tudnak segíteni az óvónőknek és a Békéscsaba hazavár! program is lehetőséget ad.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) fontosnak tartja, hogy legyen visszacsatolás arról, hogy hányan jönnek vissza a városba. Emlékeztetett arra, hogy korábban a közgyűlésen volt már szó egy karrierkövetési rendszerről. Arra kíváncsi, hogy téma lehet-e a rendszer bevezetése a közeljövőben.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a városélet vizsgálatában van egy újszerű rendszer, a boldogsági-index, amely nem csak kulturális és szociális, hanem gazdasági tényezőkből is áll. A mérések alapján nem azokban a városokban boldogabbak az emberek, ahol magas a gazdasági teljesítmény, hanem ahol a kulturális tradíciók képesek életben maradni, ahol sok és erős közösség működik. Ezek a települések tudják megtartani a lakosságot, véleménye szerint érdemes a közösség építésre hangsúlyt fektetni.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint van bőven tennivaló a jövőben, elmondása alapján az önkormányzat nehezen tudja kiheverni a 2002-2010 közötti nehéz nyolc évet, amikor a városban nagyon kevés jó dolog történt. Akkor a kormány magára hagyta a lakosokat, az üzemek leépültek, az önkormányzat számára kevés forrás állt rendelkezésre. 2022-ben ott tart a város, hogy virágzó és gazdaságilag erős Békéscsaba elérése a cél, amely folyamat elkezdődött. Minden fejlesztés azt szolgálja, hogy a megyeszékhely erősödjön és itt érdemes legyen maradni, visszatérni. Az önkormányzat ezt támogatja, például lakástámogatással, az elmúlt héten kérésre megoldották az egyik helyi iskola biológia, kémia szakos tanárárának lakáskérdését. A Békéscsaba hazavár! program az elmúlt 6 évben több, mint 100-an tértek vissza több szakterületen. Az oktatási, egészségügyi szektor szakember hiányára oda kell figyelni, a korfák azt mutatják, hogy a szektor munkavállalói állománya az idősödés felé halad. Bármennyi pénzt fordítanak a hazavonzásra, attól még hiány lehet bizonyos szektorokban. A Lencsésin az elmúlt egy évben három háziorvos hunyt el, pótlásukról gondoskodnia kell a városvezetésnek. A polgármester elmondása alapján az elmúlt három évben megnőtt a Békéscsabán született gyermekek száma, az infrastruktúrát időben, közös döntéssel hozzá igazították, növelték a bölcsődei férőhelyeket. Igény szerint az óvodák további 100-200 gyermek fogadására is átállíthatóak. Érzékeli, hogy van visszaköltözés a városba, egyre többen élnek életvitelszerűen Békéscsabán. A munkanélküliség 4-4,5 százalék közé tehető, amely kevesebb lehetett volna, ha nincs világjárvány. A gazdasági erő növelése is fontos, a járvány után hetente kell befektetői érdeklődésre választ adni, tárgyalási kezdeményezést fogadni. Békéscsabát a közlekedési infrastruktúra, a reptérfejlesztés, a vasúti kapcsolatok és az élhető, zöldvárosi tendenciák miatt sokan figyelik, például az angolok vagy a hollandok. Az önkormányzatnak arról is gondoskodnia kell, hogy az ide települő cégek számára tudnak-e megfelelő mennyiségű és minőségi munkaerőt biztosítani. A kerékpárutakkal ezt is elősegítik. A közbiztonság, az oktatási háttér mellett a munkahelyek elérhetősége is szóba kerül a tárgyalások alkalmával. Kiemelte: minden iparterületre el lehet jutni kerékpárral, igény szerint a helyi autóbusz közlekedés is megoldható. Hozzátette: a város fejlődik, egyre vonzóbb képet mutat. Szarvas Péter bízik abban, hogy a következő években ezt statisztikai adatok is alátámasztják majd.
