A háztartásban naponta két és fél órával többet dolgoznak a nők, mint a férfiak, és ha az azonos munkaköröket nézzük és a fizetésekből indulunk ki, két hónappal többet kell teljesíteniük. Főleg a nőnap környékén tűnhet úgy, ez egy esélyegyenlőségi kérdés, de nem. A társadalom is profitál abból, ha a terhek és a lehetőségek kiegyenlítettebbek: magasabb a boldogságindex, sikeresebbek a gyerekek és egészségesebbek a férfiak.
Magyarországon a dolgozó korú nők összességében naponta átlagosan körülbelül egy órával többet dolgoznak, mint a férfiak - derül ki a Világgazdaság összefoglalójából. A különbség oka az, hogy a férfiak ugyan átlagosan több időt töltenek fizetett munkával, a nők ennél jóval több időt fordítanak a háztartási teendőkre. Az OECD-országok erről szóló legfrissebb tanulmánya szerint Magyarországon a nők naponta 268 percet dolgoznak otthon, míg a férfiak 120 percet. Ennek alapján egyébként a középmezőnybe került hazánk. Európában is a középmezőnybe tartozunk vele. A magyar férfiaknál egyébként csak az olaszok és a portugálok kényelmesebbek, vagyis ők vállalnak még a magyaroknál is kevesebbet a háztartásból.
Vargha Lili, a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa azt mondta: ha a fizetett és az otthoni munkát is számításba vesszük, a nyugat-európai országok többségében (Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Svédország) a dolgozó korú nők közel azonos vagy kicsivel több időt töltenek munkával, mint a dolgozó korú férfiak. A kelet- és közép-európai országok közül Bulgáriában még a magyarnál is nagyobb a nemek közötti különbség az aktív korúak között; Szlovéniában és a balti államokban hozzánk hasonlóak a viszonyok; Lengyelországban viszont kisebbek a különbségek. Nemcsak hogy igazságtalannak tűnik mindez, de nem is családbarát, mert arra is ösztönözheti a nőket, hogy kevésbé vállaljanak további terheket: több gyermeket vagy több fizetett munkát.
A magyar férfiak a gyermeknevelésből veszik ki részüket leginkább
„Nehéz egy ilyen adatsort elemezni, mivel átlagértékeket tartalmaz – mondta el Vargha Lili. – Ez azt jelenti, hogy 17 éves kortól 75 éves korig minden korosztály szerepel az adatfelvételi mintában. Márpedig életkoronként ez nagyon eltérő érték. Egy fiatal anyuka, aki egy újszülöttet lát el otthon, 8-9 órát tölt el a háztartásban, míg egy egyetemista, aki otthon lakik, alig. Az adatokból világosan látszik, hogy az otthon végzett munka a kisgyerekes családokban a legnagyobb arányú, és a magyar férfiak a gyereknevelésből veszik ki leginkább a részüket az otthoni teendők közül.
Persze sok minden befolyásolja azt, hogy egy-egy társadalomban mekkora az ilyen rejtett munkateher. Számít, hogy a nők mekkora hányada végez fizetett munkát, és milyen hagyománya van a részmunkaidős lehetőségeknek vagy a háztartásbeli státusnak, amit a kultúra is minden országban erősen meghatároz. Emellett az otthoni munkavégzésbe nagyon sokféle háztartási teendőt beleszámol a statisztika, a takarítás, a vásárlás, a kerti munka vagy az idős családtag gondozása is beletartozik. Szlovéniában például éppen az emeli az otthoni munka arányát, hogy minden háztartásban nagyon kiterjedtek a háztáji, kerti munkák.”
Családanyák fiktív díja
Kutatók kiszámolták azt is, hogy az anyák milliomosok lehetnének, ha minden rejtett munkát pénzben is kifejeznének. Az elemzők azt vették alapul, mennyit ér a házimunka és a gyermeknevelés. Ehhez több mint hatezer anya mindennapjait elemezték Németországban és Ausztráliában. Megnézték, hányféle munkát végez egy átlagos családanya a háztartásban, mennyi időt fordít erre, és azt is hozzávették, mekkora stresszel jár, amit csinál. Az elemzők azt vették alapul, hogy általánosságban minél stresszesebb egy munka, annál többet fizetnek az elvégzéséért a munkaerőpiacon, így jött ki, hogy nagyjából egy amerikai gyógyszerésznek vagy egy kisebb város polgármesterének az éves fizetése lenne a reális. Ausztráliában olyan eredményt kaptak, hogy 18 millió forintot kéne keresnie egy anyának, ha piaci alapon kompenzálnák. A német anyukák körében pedig 13 millió forint volt a rejtett munka értéke, akik a statisztika szerint körülbelül ugyanannyi időt dolgoznak a háztartásban, mint a magyar anyukák.
A gyermekgondozás az első
2015-ben 28 tagállam körülbelül 28 ezer lakóján mérte fel az EB, hogy mit gondolnak a nemek közti különbségekről. Az derült ki belőle, hogy a magyar közvéleményben az európai átlagnál konzervatívabb szerepfelfogás az uralkodó. A magyarok nagy része úgy gondolja, hogy a gyermekgondozás mind a családban, mind pedig a pedagógiai pályákon egyértelműen a nők dolga. Szemben az európai átlaggal (50%), a magyarok 71 százaléka vallja, hogy az apa a karrierjét előtérbe helyezheti a kisgyermekei gondozásával szemben. A magyarok 77 százaléka mondta azt, hogy a családi élet megsínyli, ha az anyának teljes munkaidős állása van. Érdekes, hogy mindeközben a nőknek egyre nagyobb jelentőségű a munkavégzés.
Bérek: 21 százalékkal maradnak le
Bérek tekintetében is komoly a különbség. Európában átlagosan 16 százalék az eltérés a férfiak és a nők fizetése között. Magyarországon a nők tavaly átlagosan 21 százalékkal kerestek kevesebbet. A legnagyobb differencia a felső vezetők között mutatkozott, ott 26 százalékos, a középvezetőknél pedig 18 százalékos a lemaradás. Ez azt jelenti, hogy hazánkban a nők több mint két hónapot dolgoznak ingyen évente.
