Dányi László, békéscsabai újságíró, történész az országban elsőként tárta fel a termőföldkérdéssel, valamint a 25 évvel ezelőtt elfogadott, rengeteg visszaélésre lehetőséget adott tulajdoni kárpótlási törvénnyel kapcsolatos parlamenti vitákat. Többéves munkájának eredményeként született meg Az Áchim L. András utcai fiúk második, átdolgozott kiadása, amelynek bemutatóját csütörtökön este a Csabagyöngye Panoráma termében tartották.
Az Áchim L. András utcai fiúk első kiadásában Dányi László a termőföld reprivatizációjától ír az előprivatizáción át a kárpótlásig. Bemutatja a viharsarki parasztpolitikus hagyományt, Áchim L. András örökségét, valamint a magyar történelem eddigi legnagyobb földosztását, a rendszerváltáshoz kötődő kárpótlást az akkori események egyik főszereplője Zsiros Géza személyén keresztül is. A most bemutatott, második, átdolgozott kiadásban feldolgozza az Országgyűlés 1989 és 1991 közötti földtörvény- és tulajdoni kárpótlási-törvény vitáit is.
Sok érdeklődőre számítottak a Panoráma teremben rendezett eseményen, de még így is pótszékeket kellett hozni, hogy mindenkinek legyen ülőhelye, olyan nagy volt az érdeklődés a könyv iránt. Mint azt Herczeg Tamás tanácsnok, a Csabagyöngye igazgatóhelyettese elmondta, olyan korról szól a könyv, ami ma már történelem: a rendszerváltás időszakának a termőfölddel, a földtörvénnyel, a kárpótlással kapcsolatos kérdéseit tárja fel, azt is, hogy azóta mi történt a föld kérdésében, és szól a „főszereplőről”, dr. Zsiros Gézáról.
– Elképesztő, hogy milyen kutatómunka van e mögött a kortörténeti dokumentum mögött. Dányi László renkívül igényesen és alaposan járja körbe a könyvben taglalt témát. Nekünk, akik megéltük azt az időszakot, nagyon izgalmas ezt olvasni – fogalmazott Herczeg Tamás.
Dányi László elmondta, hogy az első kiadásban a termőföldről elsősorban a sajtóban megjelent cikkek és levéltári anyagok alapján írt, most azonban – három-négy év alatt – feldolgozta 125 parlamenti ülésnap vitáit is. Óriási anyag volt ez, csak maga a földtörvény vitája több mint kétezer oldalt tett ki.
– Magyarországon ezzel kapcsolatban még senki sem végzett kutatást, talán azért mert a mai napig fájó pontok vannak benne. A könyvben mintegy filmszerűen nyomon követhető, hogy 25 évvel ezelőtt hogyan ment végbe az a folyamat, amelynek eredményeként a magyar parasztság végül nem kapta vissza a földjét ott, ahol elvették tőle, hanem sok spekuláció révén mások kezébe kerültek a földek – mondta el kötetéről a szerző, hozzátéve, hogy nem könnyű olvasmányról van szó, ami sokakban a mai napig érzelmeket kavarhat fel.
Dr. Zsiros Géza, volt országgyűlési képviselő (Független Kisgazdapárt), a parlament mezőgazdasági bizottságának egykori elnöke - aki ma vállalkozóként tevékenykedik - kiemelte, hogy Dányi László az utókor számára is fontos, kőkemény tényeket rögzít könyvében, ügyelve arra, hogy saját véleményét ne fogalmazza meg.
– Dányi László a parlamenti jegyzőkönyvekhez és a Nemzetbiztonsági Hivatal anyagaihoz is hozzá tudott férni, így ebben a kötetben olyan dolgokat is felszínre tárt, amelyek eddig nem voltak publikusak. Leírja a valós tényeket a források megjelölésével, így ez nagyon fontos lehet az utókor számára is – szögezte le dr. Zsiros Géza.
