Békéscsaba peremén, a Lencsési lakótelep mögött, a fényesi tanyákon a nagyputtonyos Mikulásnak nem kellett kutatnia a térképen, mert terület polgárőrsége hathatós segítséget nyújtott a számára szombat délután. Az eseményt - az előző években már megszokott módon - az itt szolgálatot teljesítő polgárőrök szervezték.
– Nem kell bejelentenünk, az itt lakók tudják, hogy december hatodika előtti utolsó szombaton már hagyományosan megjelenünk Télapóval. A Mikulást lovaskocsival szállítjuk tanyáról tanyára, meglátogatjuk az ott élőket. Sok esetben a jelenlétünk sokkal fontosabb, mintha zsákszámra ajándékot vinnénk – mondta az esemény szervezője, Nógrádi Csilla. A Békéscsabai Fényesi Tanyák Polgárőrség Közhasznú Szervezet elnöke hangsúlyozta, hogy a jelenlétük állandó az itt lakók számára, hetente több alkalommal látogatják a tanyákon élőket.
A hagyományosnak számító eseményt a környéken lakók nagy örömmel fogadták. A lovaskocsin és lovakon érkező polgárőröket szélesre tárt karok és mosolygós arcok fogadták. Az indulás helyszínén, a Kastély-szőlők utolsó utcáinak kapualjaiból kiszaladtak a gyerekek, tátott szájjal bámulták a lovakat, a polgárőr lovasokat és persze Télapót, illetve a krampusz is kapott egy-egy lopott pillantást a gyerekseregtől. A rövid barátkozás után gyors a búcsú, sokan várnak még a Mikulásra. A város széle felé kikocsizva egyre hidegebb a szél és elmaradnak a házak is. Egy dűlőútra bekanyarodva a polgárőrök elmondják, hogy itt már alig-alig él gyerekkorú, inkább az idősebbek tartják a szinte önfenntartó életmódot.
– Már nagyon vártam rájuk, tudtam, hogy jönnek. Név szerint ismerem a polgárőröket, még a lovaikat is. Nagyon szeretem őket, fontos a számomra, hogy kijönnek és megnéznek bennünket. A mai különleges alkalomra nagyon édes almát válogattam a paciknak – mondja harsányan az egyik tanyában élő hölgy, azzal már tartja is a lovak elé a ropogós csemegét.
Picit megélénkül a szél, ott kint nincs, ami lecsillapítsa. Hiába a tavaszias hőmérséklet, a szél gyorsan megcsípi azt, aki felelőtlenül öltözködik. A lovas polgárőr csapat és a Télapó készülődik, indulnak a következő tanyához és pár kilométerrel arrébb, még ha csak pár perc erejéig, de ismét melegséget visznek az ott élők szívébe.