A balett, a cirkuszművészet és a show elemeit ötvöző, látványos vetítéstechnikával kiegészített Diótörő előadást láthatunk idén karácsonykor három vidéki városban.
Az Audi Aréna Győrben, a Debreceni Főnix Csarnokban és a Veszprém Arénában, várhatóan összesen tízezer néző előtt fogják eltáncolni a Győri Balett művészei ifj. Harangozó Gyula Diótörő az Arénákban című koreográfiáját. Az eddigi legnagyobb hazai Diótörő előadás a helyszínekhez alkalmazkodva hatalmas, „szélesvásznú” díszlettel készül.
A produkcióban a világ élvonalába tartozó Győri Balett táncművészei mellett a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola növendékei, valamint artisták lépnek a színpadra. A koreográfus és rendező ifj. Harangozó Gyula, Kossuth-díjas magyar táncművész, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója, aki a Bécsi Operában korábban nagy sikerrel játszott Diótörő rendezése alapján a díszlettervező Dmitrij Simkinnel és a jelmeztervező Velich Ritával együtt egy új, látványos előadást állít az arénák színpadára.
A Diótörő az Arénákban a klasszikus darab korszerű, aktuális feldolgozása, mely mai sikerfigurákkal szól a gyerekekhez. Annak érdekében, hogy a modern felfogású, látványos produkcióban a hagyományos balettművészet kedvelői is megtalálják a számításaikat, a szervezők a Győri Balett művészei mellé a Herceg és Klára hercegnő nagy kettősének eltáncolásához a moszkvai Bolsoj Balett balettszólistáit nyerték meg. Az előadásra a jegyek a www.jegyelado.hu weboldalon, valamint az ismert jegyirodákban vásárolhatók meg, további információ pedig a produkció honlapján (http://diotoroazarenakban.hu) érhető el.
„Ugyanazt az élményt szeretném adni a közönségnek a Diótörőmmel, melyet a darab keletkezésekor az alkotók szántak nézőiknek.
A klasszikus Diótörő történetében a realitás és az álomvilág követik egymást. A darab első felében, Stahlbaumék karácsonyi ünnepségén a 19. századi gyerekek a számukra mindennapi közegben jól ismert játékokkal és babákkal találkozhattak a színpadon. Nem maradhatott el a Bohóc, a Colombina és a Néger baba figurája sem, valamint a bábjáték a Diótörő herceg és az Egér király Klára kisasszonyért vívott párbajával. Ennek a bábjátéknak hatására elevenednek meg Klára álmában az egerek és a kiskatonák, itt védi meg őt a Diótörő herceg a gonosz Egér királytól, és repíti át a téli tájakon keresztül mesepalotájába.
Én ugyanezt a realitást szeretném visszaadni a darab első felében a mai gyerekeknek, amit a 19. századi gyerekek érezhettek az általuk jól ismert helyszín és játékfigurák láttán.
Ha a darab eleje egy 21. századi karácsonyi vendégség, amelyen a meghívott gyerekek Pókembert, Barbit és a Robotot láthatják táncolni, és a bábjáték helyett a Diótörő herceg egy videójátékon keresztül védi meg szeretett Kláráját az Egér királytól, akkor valószínűleg ugyanazt a hatást érem el, melyet a 19. században a darab alkotói értek el korabeli közönségüknél, hiszen az akkori gyerekek a jól ismert mindennapi életükből röppentek át a határtalan mesék világába. A videójáték hatására született álmában Klára a mi előadásunkban ugyanúgy a téli tájakon keresztül táncol át a Diótörő herceggel annak mesepalotájába, hiszen álmunkban már nem vagyunk sem helyhez, sem időhöz kötve.
Őszintén remélem, hogy a ma már klasszikusnak számító, sok ember számára meghatározó gyerekkori színházi élményt nyújtó előadást a 21. század nézőinek is szórakoztatóan és érthetően tudom tolmácsolni” – emelte ki a produkcióról ifj. Harangozó Gyula, az előadás koreográfusa és rendezője.
