Külpolitika
Március 15 – A forradalomról
„A magyar nemzet történelmében örökké emlékezetes nap 1848. március 15. A magyar rendek elhatározták, hogy V. Ferdinánd királyhoz feliratot intéznek, melyben kívánják, hogy a király Magyarországnak régi- jogai szerint való szabad alkotmányt s önálló kormányzatot adjon.
Egyidejűleg elhatározták, hogy minden adók és terhek — ideértve a hadügyi költségek fedezését is — az ország minden lakosára arányosan legyenek felosztva; az urbérrendszer töröltessék el s ennek kárpótlását ez állam vállalja magára; a városoknak az országgyűlésen szavazatjog adassák s a képviselők nem a megyéket, vagy csak a nemességet, hanem az egész népet képviseljék. A rendek ezen mozgalma a népet is magával ragadta s a radikális ifjúság a mozgalom élére állva 12 pontba foglalta össze a nemzet kívánságait, melyek a következők voltak: Felelős, független magyar minisztérium felállítása; a cenzúra eltörlése; az országgyűlésnek Budapesten évenkint egybehivása; vallásszabadság és törvény előtti egyenlőség; a magyar katonaságnak hazahívása és az idegennek az országból eltávolítása; a katonaságnak felesketése az alkotmányra; nemzeti testőrség felállítása; amnesztia a politikai bűnösöknek; esküdtszéki törvénykezés; tan- és vallásszabadság; az egyesülés Erdélylyel; a helytartóság eltörlése. Ezen 12 pontot március 15-én egy küldöttség vitte, élén Kossuth Lajossal, Bécsbe, hol kedvező fogadtatásra talált s a császári kézirat József nádort Magyarországon császári képviselővé, Batthyány Lajos grófot Magyarország miniszterelnökévé nevezte ki. Ezen vívmányok legértékesebbje az urbériség eltörlése és a jobbágyság felszabadítása e napon véglegesen ténylegessé váltak, egyéb pontok azonban a folytatólag előállott zavarok miatt csak utóbb, lassankint mentek teljesedésbe. Március 15. tehát méltó emléknapja a magyar népszabadságnak.”
Mezőgazdaság – Nem menekülhetnek!
Március 15 – Ünnep Gyulán, a végén sötétségben
„Az eddigi sablonos márciusi ünnepségeket formában és tartalomban magasan túlszárnyaló módon ünnepelte ez évben Gyula város közönsége. E nap reggelén ünnepi istentiszteletek tartattak a róm. katholikus és a református templomokban, hol a hatóságok és a helyőrség képviselői is megjelentek.
Az összes iskolákban műsoros ünnepélyek voltak. A nap legkiemelkedőbb eseménye a Gyulai Oktatók Egyesülete által Békésvármegye székházában rendezett Petőfi matiné volt. Zsúfolt nagyteremben, díszes közönség élvezte az ügyesen egybeállitott, gyorsan és változatosan lepergő műsort. Mérey Gyula elnök gondosan kidolgozott és Petőfi költészetét teljesen újabb nézőpontból megvilágító beszéde, valamint dr. Pallmann Péter teljes szónoki készséggel előadott ünnepi beszéde nagy gyönyörködtetésül szolgáltak és lelkesült tetszést váltottak ki. Balog Irén szavalatának nagy sikerét elősegítette pompás hangorgánuma, nemkülönben Szacsvay Tiborét jó előadási modora, pódiumra termett alakja és azon előjoga, hogy a 48-as idők egyik nagy vértanújának vérrokona. Kedvességben, előadás sikerében vetélkedtek a polgári leányiskola énekkara és a fögimnáziumi zenekar, nehéz lenne eldönteni, melyik részt illeti a dicsőség egyformán megérdemelt pálmája. Ifj. Szabó Emil müvésznövendék zongorajátékával frenetikus hatást ért el. Az ünnepélyt az Erkel Ferenc Dalkör szép karéneke nyitotta meg és zárta be. Délután az Újvárosi Olvasó Körben és a polg. leányiskolában voltak szépen sikerült alkalmi ünnepélyek, este pedig az Ipartestületben. A szokásos közvacsorákon az összes társaskörökben számosán vettek részt. A Békésvármegyei Kaszinó vacsoráján a helyőrség tisztikara Dietz őrnagy, zászlóaljparancsnok vezetésével teljes számban jelent meg. A vacsora folyamán néhány lelkes és tartalmas pohárköszöntő is hangzott el; különösen nagy hatást keltett Tarcsafalvy Lajos r. k. katonalelkész felszólalása. Igen sokan voltak az ipartestületben, hol Schreiber Ottó főgimnáziumi tanár mondott alkalmi ünnepi beszédet. Szépen sikerült családias társasvacsora volt a Ladvig-féle vendéglőben is, hol mintegy 00-an vettek részt, a hangulat hazafias és magasan szárnyaló volt, de itt a villanyos társulat figyelmetlensége folytán a villanyvilágítás éjfél után felmondta a szolgálatot.”
Időjárás – Mit ér a márciusi eső?
Petőfi 100 – A moziban
Forrás:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1923/?pg=69&layout=s
