Anno 1923 - Békés vármegye és a világ 1923. április második felében

2023. április 16. 09:25 | Ugrai Gábor

Gondok akadtak a tisztviselőkkel,de nem volt könnyű dolga a Bethlen István miniszterelnöknek sem. Határkiegészítés Gyulán, a zegzugos részek problémája. Még mindig Petőfi 100 és egy eladó disznóól a hírek között 100 évvel ezelőtt. Az elveszett szürke kalap rejtélye.

Országos hír – Baj van

 „Az állam, amely hadilábon áll a saját tisztviselőivel, nem más, mint egy önmagával meghasonlott ország. Vagy meg is fordíthatjuk a tételt: a tisztviselői kar, amely hadi lábon áll a saját államával, megszűnt tisztviselői kar lenni. Amikor azok, akiknek intézkedniük kell, solidárisak azokkal, akik ellen az intézkedés szüksége felmerül, akkor nagyon kétes értékű annak az intézkedésnek ereje és eredménye.

Mikor a csillapítók érzik, mennyire igazuk van a követelőzőknek, akkor nem nagyon sokat ér az a csillapítás. Nem tegnap óta problémája a megcsonkult Magyarországnak a tisztviselői kérdés, általában mindazok ekzisztenciájának kérdése, akik az állam eltartására szorulnak, vagy ahhoz már hozzászoktak. És jóllehet, hogy ez a probléma régóta ismeretes, semmi még abban az irányban nem történt, hogy az gyökeresen megoldassék. Az állam vagyona és jövedelmei a réginek egy kis töredékére zsugorodtak, ezzel szemben az állam által eltartandók száma sokszorosan megnövekedett. Ez tarthatatlan állapot, ügy teszünk, mint az amputált lábú, béna kezű ember, aki azt hiszi, még mindig épek a tagjai és a régi vigsággal és fürgeséggel akar a tánchoz fogni. Kinevetik, ő meg még jobban összetörheti magát. A tisztviselőkérdés és az a módszer és felfogás, amellyel azt a felelős kormány kezeli, egyik tünete annak a félszeg, a fellegekbe néző politikának, amelyet három—négy esztendeje folytatunk. Azzal a szomorú, de valóságosan meglevő helyzettel, amelybe jutottunk, az ország felelős kormánya, felelős politikusai nem tudnak számolni. Nem tudnak beletörődni, nem tudnak alkalmazkodni. Érzelmi politikát követnek és azt hiszik, hogy ha számot vetnek a helyzettel, berendezkedéseinket a helyzethez szabják, intézkedéseiket állapotainkhoz mérik, akkor ez valami lemondást, valamely kifelé is ható belenyugvást jelent az állapotokba, amely akadálya lehet a jobb helyzet, a kívánatosabb állapotok után való törekvésnek. Tökéletes és végzetes tévedés. Erőt csak szilárd bázisokon lehet ismét gyűjteni, építeni csak a romok teljes eltakarítása után lehet. Keseregni és elmerengni a romok fölött és csak úgy képzeletben építeni fel azokat ismét, lehet költők szórakozása, de nem államférfiaké. És ki merné azt mondani, hogy ebben az országban komoly munka folyik a romok eltakarítása és az uj fundamentum lerakása körül. Ilyen rom az az egész állami gépezet, a közhivatalnoki szervezetnek az az egész hálózata, amelyet Egész-Magyarország hagyott reánk örökségül. Magyarország közigazgatása, igazságszolgáltatása a béke idejében is egy sokkal nagyobb, gazdagabb és előhaladottabb állam alkatához volt szabva. Talán azért is mondta föl a szolgálatot olyan gyorsan. Most meg különösen hatalmasan túlnőtt azokon a kereteken, amelyek közé az országot a trianoni béke területileg és gazdaságilag szorította. Már pedig az államszervezet olyan, mint egy fémötvényböl készült tárgy: ha kisebbre van szükségünk, nem lehet lefaragcsálni belőle, hanem össze kell ismét olvasztani, egy részét a fémnek elvenni és egy kisebb mintában újra kiönteni. Csonka országunk igen sok problémáját, a tisztviselőit is, csak ezzel az eljárással lehet igazán megoldani.”

 

Vármegyei hír – Még mindig a határ

Apróságok

 

Petőfi 100 – Csak férfiaknak

„A Nagymagyarvárosi Olvasókör vasárnap délután saját körhelyiségében Petőfi emlékünnepélyt tartott, melyen a városrész gazdatársadalmának nagyrésze — csaknem kizárólag férfiak — vettek részt. Az ünnepély fénypontját dr. Megyesy Ágoston ügyvéd magas szárnyalása beszéde képezte, aki Petőfi hazafias és magyar nemzeti irányú költészetében a legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak, illetve eszméinek ráhatását igazolta be.

Gyönyörű hasonlatokkal és példákkal bizonyította azt is, akkor a művészetek, de különösen a költészet mily szükséges és fontos szerepet visz a nemzeti nyelv, a faji összetartás és néplélek ápolása, fejlesztése terén, amikor kifejtette, hogy maga a természet, a nagyvilág berendezése is arra utal, hogy a mindennapi életszükségletek mellett olyan teremtményeket is produkál, melyek az embereknek gyönyörködtetésül szolgálnak, igy pl. a növényországban a virágok, a hasznothajtó állatok mellett az énekes madarak, a termőföldön kívül pedig a felhőkbe nyúló bércek stb. Es ezen jelenségekre vezette vissza jól megértető módon a művészeteket és azok értékét is. A szép és tartalmas beszéd előtt és után nagyobb iskolás gyermekek Petőfi több költeményéi szavalták el. Az ünnepélyen jelen volt a Magyar Petőfi Társaságnak Gyulán időző és a Társaság részéről itt rendezendő országos ünnepet előkészítő kiküldöttje, Novák Nándor is.”

 

Gyulai hír – Koncert a megyeszékhelyen

 

Forrás:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1923/?pg=97&layout=s

Kép forrása

http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Petofi_Sandor_Szakal_Lajos_emlektabla_Gyula.jpg

További programok »

FEL