Állatkertek harca a kihalás ellen

Központi szerepet játszanak az állatkertek a veszélyeztetett fajok védelmében, nagy részben az állatok szaporítása révén – közölte a Magyar Időknek adott interjújában Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. Mint mondta, fennállása során számos egzotikus faj született az állatkertben, víziló-szaporításban rendkívül sikeres az intézmény: Európa legtöbb vízilovának Magyarországról származnak az ősei.

A modern állatkertek egyik legfontosabb feladata a fajmegőrzés, ezért a szaporítás is rendkívül összehangoltan és aprólékosan megtervezetten működik a világ állatkertjei között – nyilatkozta a Magyar Időknek Hanga Zoltán, aki szerint egyes fajok a szabadban már nem, csak fogságban találhatók meg, és egy adott állat fennmaradását nagyjából két-háromszáz példány genetikai változatossága biztosíthatja.

– Ha ennél kisebb egyedszámú populáció van életben, az érezteti a negatív hatását. Bár – a budapesti állatkert közreműködésével – sikerült megmenteni a természetben egy ideig kihalt Mhorr-gazellát, mivel az említett számnál kevesebb példányból kellett megoldani a szaporítást, egyfajta genetikai defektus alakult ki ennél az állatnál, a tehenek anyai ösztöne sérült valamelyest, ezért a visszatelepítési program is csak korlátozottan sikeres – tájékoztatott a szóvivő.

Hanga Zoltán elmondta: számos ritka, veszélyeztetett faj szaporítása sikeres Budapesten, köztük a szélesebb közönség számára ismert lehet a nemrégiben született gorilla- és elefántbébi, de orangután- és orrszarvúkicsinyek is napvilágot láttak az utóbbi években. Néhány éve összesen hét indiaioroszlán  kölyök volt egyszerre látható a kifutón, emellett perzsa leopárdból is ugyanennyi született az utóbbi időszakban, a rendkívül veszélyeztetett szibériai tigris pedig három utóddal gyarapodott.

– Az állatkertek közti nemzetközi együttműködés azt jelenti, hogy a felnőttkort elért fiatal egyedeket a világ másik tájára szállítjuk, hogy ott szaporodhassanak, így próbáljuk a genetikai változatosságot maximalizálni, a természetes körülményeket imitálni. Például az évtized elején született gorillák közül az egyik Sanghajban, egy másik egyed pedig Barcelonában kapott otthont, a kertben látható ezüsthátú pedig Németországból érkezett hozzánk. Érdekesség, hogy az Európa állatkertjeiben található szinte valamennyi vízilónak a fővárosi állatkertből származik a felmenője, korábban összesen negyven borjú született nálunk – sorolta a szakember, hozzátéve: még az észak-koreai Phenjanba is került a Budapesten világra jött vízilovak közül.

 

Budapesti Álltakert 27 éves, 2500 kg, déli fehér rinocérosza és kicsinye (AP Fotó/Bela Szandelszky POOL)

 

 

– Míg egyes állatoknál szinte folyamatosan van új szaporulat – erre példa a hat-hét havonta születő indiai antilopok, vagy a szintén probléma nélkül szaporodó gyűrűsfarkú makik, továbbá a zsiráfok – más fajoknál nem könnyű elérni, hogy sokasodjanak. Ám ennek bizonyos esetekben pusztán valamilyen apróság az oka, amelynek váratlan megoldása rögtön cáfolja az adott faj szaporíthatatlanságáról szóló mítoszt – hívta fel a figyelmet a biológus.

Bebizonyosodott – folytatta –, hogy az ivóvíz megvonása a zsiráfnyakú gazellától önmagában biztosíthatja a kicsinyek világrajövetelét. Szavai szerint ennek az az oka, hogy a generuk néven is ismert növényevők a vadonban a szükséges folyadékot az általuk elfogyasztott táplálékból nyerik ki, ezért ha emellett vizet is isznak, a nőstények vizelete hígabb lesz, így nem képesek megfelelő jelzést adni a hímeknek, hogy készen állnak a fogamzásra.

 

 

Annak ellenére, hogy a fajkihalást modern jelenségnek tartjuk – tájékoztatott a szóvivő –, több évszázaddal korábbról is vannak feljegyzések hasonló esetekről. Hanga Zoltán a napjainkban is erősen veszélyeztetett – és a történelmi Magyarországon is honos – tarvarjat említette példaként a budapesti állatkert lakói közül, amelyet a XVI. és a XVII. században kipusztultnak nyilvánítottak, mivel eltűnt kontinensünkről.

 

– Később felfedeztek néhány Északnyugat-Afrikában és Kis-Ázsiában, illetve a Közel-Keleten élő populációt, a vadon élő állomány nagysága azonban tovább csökkent, jelenleg kevesebb mint ötszáz tarvarjú él vadon – közölte a biológus szakember.

 

Forrás: Magyar Idők

 

Megosztás:

Címke: , , , , ,