Állatjóléti támogatások: maradnak, de módosulnak

2022. december 26. 10:28 | behir.hu

Az Agrárminisztérium önkéntes és ösztönző jellegű programokon keresztül sarkallja a gazdálkodókat arra, hogy a mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez igazítsák – ahogyan az az új közös agrárpolitikában követelmény.

Az állatjóléti támogatások a 2014–2020-as időszakhoz hasonlóan a január 1-jén induló új közös agrárpolitika (KAP) keretében is elérhetőek lesznek, ahogyan azt az elfogadott KAP Stratégiai Terv is tartalmazza. A támogatás igénybevételéhez részben már ismert, részben egészen új kötelezettségvállalásokat kell teljesíteni. Az agrártárca általános szabályként írja le, hogy olyan új, teljesítendő feladatokat is beépített, amelyek az antimikrobiális szerek használatának csökkentéséhez vezetnek. Az állatjólléti támogatások egyébként a méhészet, a juh- és a kecsketartók, a tejhasznú szarvasmarhát tartók, valamint a baromfitartók számára lesznek elérhetőek.

A kiskérődző-ágazat, vagyis a juh- és a kecsketartók számára először 2019-ben nyíltak meg az állatjólléti támogatások. Az új időszakra meghirdetett kötelezettségvállalások között van például a körömápolás elvégzése, a paraziták elleni védekezés és az ásványianyag-kiegészítés alkalmazása is. Ezek jellemzően 40 és 75 eurónak megfelelő forint/állategység/év összegű támogatást jelentenek. (A juh és a kecske esetében 100 egyed tesz ki 15 állategységet.) A beavatkozásra több mint 5 milliárd forint áll rendelkezésre.

Ennél több, 32 milliárd forintot meghaladó összeg áll rendelkezésre a szarvasmarha állatjóléti támogatásra. Az egyes kötelezettségek vállalásáért és betartásáért 8-156 eurónak megfelelő forint/állategység/év összeg ítélhető oda. (Szarvasmarhánál az állat korától függően 100 egyed 40, 60 vagy 100 állategységnek felelé meg.) A tárca magyarázata szerint, miután a hazai tejelőszarvasmarha-állományok általános jólétét, élhető körülményeit a tartástechnológia és a takarmányozás körülményei határozzák meg, a kötelezettségvállalások között az állatsűrűségre, valamint a gondozói felügyeletre vonatkozóak is szerepelnek. A megelőző beavatkozások és takarmányozásra vonatkozó előírások szintén részei a programnak, de választható a a természetes körülmények biztosítására vonatkozó kötelezettség is. 

A baromfiállományok általános jólétére is igaz, ami a szarvasmarhákéra, vagyis, hogy a tartástechnológia és a takarmányozás határozza meg. A választható kötelezettségek között vannak az állatsűrűségre, a mechanikai sérülések megelőzésére, a takarmányozásra, és az alacsony toxintartalmú takarmány biztosítására vonatkozó vállalások is. Fontos változás, hogy 

e kötelezettségek vállalása mellett a negyedik év végére meg kell valósítani a nem ketreces tartási mód alkalmazását.
A kötelezettségek vállalásáért és betartásáért 1-52 eurónak megfelelő forint/állategység ítélhető oda évente, és a beavatkozásra több mint 26 milliárd forintot különít el a tárca. (Tojótyúk esetében 100 egyed tesz ki 3 állategységet, míg az egyéb baromfinál 100 egyed 0,3 állategység.)

A méhészek számára is elérhető lesz az állatjólléti támogatás. A támogatás ösztönöz például a kötelező mézvisszahagyásra, amely a méhcsaládok egészségét azzal szolgálja, hogy az esetleges méhlegelő-szűkösség idején a méhek nem saját testük tápanyagait használják fel, és nem vitaminoktól és ásványi anyagoktól mentes mesterséges élelmet kapnak a fiasítás nevelésére, így az egyedek egészségesebbek maradnak, élettartamuk nem csökken – áll a tárca magyarázatában.

Forrás: VG

További programok »

Mezőgazdaság

Illegális tevékenységek is szerepet játszhattak a madárinfluenza terjedésében

A zártan tartás elmulasztását, illegális tartást és baromfi, illetve baromfitermékek illegális árusítását is tapasztalta az állategészségügyi hatóság az ősz óta tartó madárinfluenza járvány során. A betegség gyors terjedésében ezek az illegális tevékenységek is jelentős szerepet játszhattak. Derül ki a Nébih sajtóközleményéből.
2024. december 21. 18:48
FEL