Kánikulában nagyon fontos a víz pótlása, a folyamatos folyadékbevitel, és az ember ilyenkor ösztönösen is a vízpartra vágyódik. Hogy mi mindenre kell ezzel kapcsolatban odafigyelnünk, erről beszélgetett a 7. Tv Aktuális című műsorában dr. Torma Éva tisztifőorvossal Zsíros András műsorvezető.
– A víz, ahogy mondani szokták, maga az élet. A Földet nem véletlenül nevezik kék bolygónak, körülbelül 70 százalékát borítja víz. Ennek tulajdonképpen csak a 13 százaléka az, ami elérhető. Az ember számára a sós víz nem jó, csak az édes víz, ami ennek mindössze három század százalékát adja. A víz nagyon fontos az emberi szervezetnek, de természetesen az állatoknak, növényeknek is. Higiénés, egészségügyi szempontból, akár a közlekedés szempontjából, sőt, még a művészeteket is áthatja. A vízzel kapcsolatban nagyon sok kutatási téma van. A mindennapjainkban csak azt érzékeljük, hogy megnyitjuk a csapot és folyik a víz. Nem is gondolunk arra, hogy mekkora kincs, milyen érték, és hogyan kell védenünk. A nagy hőségben még inkább figyelnünk kell a folyadékbevitelre. A hőség a szervezetet megviseli. Körülbelül 30 Celsius-fok körül még egy kis pihenéssel, vagy lassabb tempóval tudunk védekezni. Azok az emberek, akik a szabadban dolgoznak, ki vannak téve a hőség veszélyének, még megfelelő folyadékfogyasztás mellett is. 39 Celsius-fokig is felmehet a hőmérséklet, ami már lázas állapotnak felel meg. Ez különösen veszélyes lehet, ha úgy pótoljuk a folyadékot, hogy ionokat, ásványi anyagokat nem viszünk be.
– Tehát arra kell gondolni, hogy nem elég csupán a csapvizet fogyasztani, hanem egyéb módokon is pótolni kell a folyadékot?
– A csapvíz minden szempontból alkalmas a pótlásra. A hálózatból folyó csapvíz sokszor az ásványvízzel egyenértékű, vagy még jobb minőségű. Inkább arra utaltam, hogy azok az ionok, amelyek az élethez, a biológiai egyensúlyhoz szükségesek, elérhetők legyenek a vízben. A víz ellenőrzésénél is figyelembe vesszük, hogy melyek azok a tényezők, amelyek nem hasznosak, és mi az, ami hasznos. Amúgy az ivóvízből a keményebb vízben bőven van kálcium-, magnéziumion, az sokkal kedvezőbb, és sokkal jobb minőségűnek tűnik. Nyilván ez a háztartási gépeknek nem annyira jó, de inni igen.
– Mennyit folyadékot kell fogyasztani ahhoz egy nap egy felnőtt embernek, hogy jó legyen a vízháztartása? Erről mindig megoszlanak a vélemények.
– Egyértelműen erre nem tudok konkrét számadattal válaszolni, mert ez függ attól, hogy milyen az életmódunk, az életritmusunk, milyen a fizikai megterhelésünk. A felnőtt ember testének 65-70 százaléka víz. A csecsemőknek nagyobb a vízigényük. Nyilván, akik ki vannak téve a napsugárzásnak, azoknál szintén nagyobb a vízfogyasztás. Azt mindenképpen szokták ajánlani, hogy legalább két litert igyunk naponta, ezt be lehet vinni víz, leves vagy gyümölcs formájában. Arról is érdemes szólni, hogy a túlzott vízfogyasztás sem jó, mert ha nagyon megnő a vízbevitel – nyilván ez inkább bizonyos divatos kúráknál fordulhat elő – és azt nem kíséri a megfelelő ionbevitel, akkor az felborítja az egyensúlyt, és annak is kifejezett tünetei lehetnek: fáradékonyság, kimerültség, izomgörcsök, később pedig egyéb súlyosabb tünetek is jelentkezhetnek.
– Mi a helyzet akkor, ha valaki alkoholos itallal igyekszik pótolni a folyadékbevitelt? Pár sörből már fedezve is van a két liter.
– Nem akarok túlzottan szigorú lenni, de nyilván az alkohol hatása kiszámíthatatlanabb a nagy melegben. Ezért is szoktuk ajánlani, hogy fürdőzés közben tényleg az egy-két sörön túl ne igyanak alkoholos italt. Ez is függ attól, hogy milyen életkorban van valaki, esetleg milyen betegsége van, milyen gyógyszert szed, ugyanis ez meghatározza, hogy az alkohol milyen hatással van az emberi szervezetre.
– Ha már a fürdőzés szóba került: ilyenkor a hőségben nemcsak belülről esik jól a víz, hanem kívülről is: jó megmártózni benne. Amikor a nagy hőségben az ember a vizek közelségét keresi, akkor mi mindenre kell odafigyelni?
– A kockázatot elkerülendő, még mielőtt a vizekről beszélnék, felhívom a figyelmet, hogy igényeseknek kell legyünk önmagunkkal is, nemcsak a strandokkal. Tehát a fürdőzés előtt figyelni kell arra, hogy megfelelően tisztálkodjunk. A szakmailag hozzánk tartozó területek hatósági szempontból a Békéscsabai járás mellett a Békési, Szarvasi, és Gyomaendrődi. Az itt üzemelő fürdők vízminősége rendkívül jó. Többféle fürdő van, vannak olyanok, amelyek folyamatosan üzemelnek, és van szezonális jellegű is. Ilyen Békéscsabán a már 90 éves Árpád fürdő, de ilyen fürdő van például Szarvason, Dévaványán, Gyomaendrődön, Békésen is. Vannak olyan medencék, amelyek folyamatosan üzemelnek, ilyen Békéscsabán két iskolában, és két szállodában működik. Jó a vízminőség mindegyiknél. Emellett vannak az úgynevezett szabad strandok, amelyek iránt az igény ilyenkor megnő a Kettős és a Hármas-Körös mentén. A Kettős-Körösnél Békés-Dánfok és Doboz-Szanazug területén, a Hármas-Körösnél Gyomaendrődnél. Jó a víz minősége, sőt Doboz-Szanazugnál kiváló a vízminőség. Tehát abszolút alkalmas fürdőzésre.
– Hogyan zajlanak ezek a vízvizsgálatok? Egyáltalán mit vizsgálnak ilyenkor a szakemberek?
– A vízvizsgálatot az üzemeltető is köteles elvégezni, ők nagy rendszerességgel ellenőrzik, naponta többször is, és ezt a naplójukban rögzítik. A hatósági ellenőrzésnek megvan a rendelet által előírt szabálya. A kémiai összetevőket, bakteriális összetevőket vizsgálják. A kémiai összetevők közül az ammónium-nitrit, -nitrát fontos, de az üzemeltető nagyon nagy gyakorisággal méri a víz hőfokát, a pH-ját, a klórosságát. Ezt van, ahol már automata rendszer ellenőrzi, van, ahol kézi méréssel nézik. Baktériumok szempontjából a Colit, a szalmonellát, de a legionellát is megnézi. Ismét megjegyzem, hogy a vízminőség a mi területünkön, de szerintem más járások területén is nagyon jó. Tehát bátran lehet fürdőzni.
– Előfordult korábban, hogy valamilyen fertőzés felütötte a fejét a vizekben?
– Igen, volt fertőzés, de nem volt tragikus. Nyilván kellemetlenséggel jár, ha ilyen előfordul. Gyakran ennek nem is az üzemeltető az okozója, hanem azok az emberek, akik nem figyelnek kellőképpen arra, hogy hogyan látogathatják a fürdőt. Esetleg lázas állapotban, fertőző betegségekkel is felkeresik. De vannak olyan betegségek is, ahol a fürdőzés azért nem ajánlott, mert esetleg az egyén kontrollja nem megfelelő.
– A természetes vizeknél említette a Körösöket. Ott kapott vízről van szó, hiszen Romániából érkezik a Körösök vize. Mennyire lehet kordában tartani az onnan érkező víz minőségét?
– A mi területünkön ellenőrizzük, és az Európai Unióban mindenütt nagyon komoly a vízellenőrzés, egységes szabályok uralkodnak. Megyénket leginkább az arzén szempontjából kellett vizsgálni. Az arzén a megyében először Bucsán okozott gondot, úgy emlékszem 28 éve van arzénszűrő, ami még 50 mikrogramm/literes szintet biztosított. Az Európai Unió 2007-ben előírta a 10 mikrogramm/liter alatti határértéket. Azt azért meg kell jegyeznem, hogy több százszoros arzén értéknél lehetnek esetleg tünetek, vagy panaszok, tehát ettől sem kell már félniük az itt lakóknak.
– A környéken sok településen okozott gondot korábban az arzén, amelynek mértéke a vízminőség javító programnak köszönhetően már a határérték alá csökkent. Viszont nagy sok lakos arra panaszkodott, hogy miután a vízminőség javító program lezajlott, ihatatlan lett a víz, vagy legalábbis nem ízlett nekik a víz. Ez mi miatt lehet?
– Nem gondolom, hogy ihatatlan lenne a víz. Nyilván a panaszok oka összetett. Káros anyag nincsen a vízben. Kétségtelen, hogy időnként más színű lesz, de kóros összetevője nincs. Van, aki attól fél, hogy a barnás elszíneződés esetleg nagyobb arányú fluoridot, mangánt vagy vasat jelent. Előfordulhat ilyen csőtöréseknél, de ez nem szokott tartósan panaszt okozni, inkább esztétikailag kellemetlen. Olyan szűrőberendezéseket működtet a regionális hálózat, az üzemeltető, ami abszolút biztonságos. A lakossági vagy mindenféle divatos szűrőrendszerek viszont okozhatnak gondot, pláne, ha nem megfelelő a karbantartásuk.
– Talán ezek a szűrők még azokat a hasznos anyagokat is kiszűrhetik, amelyekre szükségünk lenne.
– Igen, elképzelhető, de leginkább azt látom veszélynek, hogy ha nem tisztítják megfelelően, akkor a baktériumok felszaporodhatnak benne.
– Beszéljünk egy kicsit a gyógyvizekről, hisz ezek is jellemző szerepet töltenek be a fürdőkben. A gyógyvizeket is vizsgálják ilyenkor?
– Hogyne. A gyógyvizeket még összetettebben, mert gyógyászati jellegűek. Az üzemeltető fürdőben vannak orvosok, vagy legalábbis van olyan kolléga, aki a gyógyászati részleget ellenőrzi. Nyilván a gyógyvizeknek más a kezelésük. A hatósági ellenőrzés ugyanolyan szigorú, de például a gyógyvízzel töltött medencét nem lehet folyamatosan fertőtleníteni, mert akkor éppen a gyógyhatás változhat. Ezeket töltő-ürítő rendszerű medencéknek nevezzük. De itt is meghatározott az, hogy milyen terhelésnél milyen gyakran kell leereszteni, fertőtleníteni. Ki merem jelenteni, hogy ezek is biztonságosak. Egyébként a gyógyvízről nemcsak fürdőzés szempontjából, gyógyászati szempontból, kezelések szempontjából bezélhetünk, hanem az ivókúra is eléggé divatossá vált újra. Ez régen is így volt, például Arany János 1869-től 7-8 éven át minden évben Karlsbadban volt ivókúrán és gyógyászati kúrán. Ezek az ivókúrák a hurutos betegségekben, gyomor-, bélrendszeri betegségekben, vesekő-megelőzésben nagyon jók. Magyarország rendkívül előkelő helyet foglal el a termálvíz szempontjából. Talán Izland, Japán, Franciaország, és Olaszország előzi meg. Termálvíz nagyhatalomnak számítunk. Egyébként úgy általában a víz szempontjából is nagyon jó a helyzet Magyarországon, ahhoz képest, hogy csak két olyan folyónk van, ami Magyarországon ered, a többi pedig csak átfolyik az országon. A Tisza mellékfolyója, a Zagyva, a másik pedig a Zala, ami a Balatont főleg táplálja.
– Meddig tart a nyári szezon az önök munkája szempontjából?
– A nyári szezon általában május elején kezdődik és szeptember közepéig tart. A szabad strandok kicsit később nyitnak, általában az iskolaszünet elején, tehát ott június közepén van az indulás. A szabad strandok ellenőrzését egy speciális naptár, pontosan a szezonhossztól függően határozza meg. Az üzemeltető ott is köteles ellenőrizni a vizet, viszont a szabad strandoknál a nyitás előtt mindig van egy fokozott ellenőrzés.
