Idén ismételten Orosháza nyerte el a rendezés jogát, ott tartották a legerősebb tűzoltók nemzetközi megmérettetését. Tavaly nyolc nemzet volt jelen, most hat ország résztvevői jöttek el, viszont nőtt az indulók száma. A verseny előtt a 7. Tv Aktuális című műsorában Tóth Tibor tűzoltó dandártábornokkal, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójával és Pepó János vonulós tűzoltó zászlóssal, különlegesszer-kezelővel beszélgetett Horváth Szabolcs műsorvezető.
– Hogy-hogy ismét Orosháza kapta a rendezés jogát?
– A legerősebb tűzoltók versenye hagyományosan Kanadából indult – mondta el Tóth Tibor – majd meghódította az egész világot, Magyarországra öt évvel ezelőtt jutott el. Korábban Budapesten rendezték, de mi Orosházával és az Őrizd a Lángot Alapítvánnyal gondoltunk egy merészet, és megpályáztuk a rendezés jogát. El is nyertük, és olyan nagy sikert aratott már az első orosházi legerősebb tűzoltók versenye nemzetközi viszonylatban, hogy ebben az évben is itt rendezhetjük, már negyedik alkalommal. A magyaron kívül még öt nemzet legerősebb tűzoltói vesznek részt a megmérettetésen. Mivel ez egy meghívásos verseny, törekszünk a minőségre, és így a világbajnokság helyezettjei, dobogósai is rajtvonalra állnak. Így a német, az osztrák, a lengyel, a szlovák, a román kollegák is versenyeznek Orosházán.
– Mennyire erős az indulók felkészültsége? Magyarországon, a hazai berkeken belül mennyire veszik komolyan ezt a tűzoltók?
– Nagyon komoly erőpróbának tartják. Tavaly 140 indulónk volt, most 200 nevezés érkezett. Abból van pár lemorzsolódás, hiszen a felkészülés is nagyon komoly, és sérülések is előfordulnak. Ez a verseny egyébként a bevetési védőruházatban teljes védőfelszereléssel, légzőkészülékben történik. A feladatok mind a két napon megközelítik azokat a feladatsorokat, amiket tűzoltóinknak nap mint nap, az éles bevetések során kell végrehajtaniuk, és az erőkifejtés is hasonló. De itt mégiscsak egy versenyről van szó, itt időre kell végrehajtani a feladatokat. És aki már látta, az tudja milyen, A versenyhez sok kísérőrendezvény, szakmai bemutató társul, de gyerekprogramok, mászóvárak, tűzoltóautó, hajómodell kiállítás, és számos show-elem színesíti az egyébként is nagyon látványos versenyt. Tehát az éjjel soha nem érhet véget, mondhatnánk, hiszen mindez a koncertekkel együtt díjtalan.
– Mit mutat a látogatók száma? Évről évre növekszik? Gondolom, visszatérő vendégek is vannak.
– Természetesen. Én úgy gondolom, hogy Orosháza apraja-nagyja kint van a rendezvényen, Békés megyéből is nagyon sokan. Én szolnoki vagyok, tudom, hogy az ország minden pontjáról jönnek, gyakorlatilag minden szálláshely meg is telt Orosházán ennek a rendezvénynek is köszönhetően. Nagyon nagy az érdeklődés! A tűzoltók felkészültségére visszatérve: Békés megye, Békéscsaba, de Magyarország tűzoltói is rendkívül jól felkészültek, erősek, azonban az európai élvonalat még mindig a lengyel, a szlovák, és a német tűzoltók képviselik ebben a versenyszámban. Lehet, hogy ők gyakorlatilag csak erre gyúrnak egész évben, a mieink tüzet is oltanak.
A továbbiakban Pepó János vonulós tűzoltó zászlóst, különlegesszer-kezelő válaszolt a kérdésekre.
– Most mennyire „gyúrtál rá” erre a megmérettetésre? Te folyamatosan jó helyen végzel a versenyen.
– Most is készültünk, többen indulunk Békéscsabáról is - válaszolt Pepó János. – Tavaly csak én indultam, de most többen készültünk a TFA-ra amikor erre volt lehetőség, no meg a fizikális erőnlétet azt meg kell tartania mindenkinek.
– Mennyire kell külön plusz energiát belefektetni ebbe? Nektek, tűzoltóknak fizikailag mindig abszolút rendben kell lenni. Komoly hőhatást kell kibírni folyamatosan ezekben a hatalmas felszerelésekben. Mi az, amire a versenyre készülve a leginkább koncentrálsz? A kitartásra, hogy időre végezd el a feladatokat?
– Versenyen csak a feladatra kell koncentrálni. Ha sokan szurkolnak, akkor hallod a távolból, hogy a neveden szólítnak, de arra kell figyelni, hogy melyik feladat után mi jön, hogyan fogod meg a kannát, hogyan ugrasz a palánkra. Mindenre pontosan, mert 1-2 másodperc is nagyon sokat számít. Hogyha nem úgy csinálod, nem úgy lépsz oda, akkor hat versenyszámnál az már 12 másodperc, hogyha csak 2 másodpercet veszítesz. Úgyhogy nagyon koncentrálni kell a technikai kivitelezésre.
– Próbálsz ilyenkor időket lefaragni? Ilyenkor ez hogyan működik?
– Triatlonozok, úgyhogy én mindig edzésben vagyok. Erre a versenyszámra úgy készülünk a többiekkel, hogy rövid gyors gyakorlatokat csinálunk, intenzíveket, kicsi pihenővel, hogy szokjuk a 2-3 perces terhelést. Nem is bevetési ruhában, hanem sportöltözetben gyakorolunk: gyorsan húzódzkodni, tolódzkodni, akár tömlőt felhúzni. Próbáljuk úgy összeállítani a felkészülési anyagot, hogy szimuláljuk, mintha verseny lenne.
– Ti munka közben is egymás keze alá dolgoztok a többi tűzoltóval. Ilyenkor ez segítség neked? Tehát inkább velük szeretsz készülni, vagy inkább egyedül?
– Ha a TFA-ra megyünk, akkor együtt szoktunk készülni, és a többiek is segítenek. Tavaly is többen edzettünk együtt, aki nem indult, az is jött edzeni. Vannak nagyon jó sportolóink, ők segítettek. Az egész szolgálati csoport végül is benne volt a felkészülésben.
– A TFA-n milyen feladatok várnak rád? Tudod, hogy mi után mi következik, hogy mennyi idő alatt kell megfutnod ezeket a köröket?
– A feladatok le vannak írva, hogy mindenki tudjon készülni. A sorsolástól függ, hogy mikor indulsz. Nagyjából középtájban indulok, és akkor van idő megnézni a többieket, hogy pont hogyan jönnek a feladatok, azt nagyjából tudom. De hogy ki hogyan csinálja, hogyan lép oda, hogyan fogja a kalapácsot, hogyan ugrik palánkon, milyen a kötél, az ott látom, és abból tanulok. A legjobbakat ellesem, és úgy csinálom.
– Milyen feladatok vannak?
– Például a tömlő kifektetése, ott 2x20, 40 méter tömlőt kell időre kifektetni. Mintha bevetésen lennénk, légzőkészülékben kell megközelíteni a tüzet. Utána, ha ezt letettük, akkor kalapácsolás van. Egy négykilós kalapáccsal kell ötvenszer megütni egy vaskeretet, lent-fönt, jelez a bíró, amikor ez megtörtént. Utána ezt letesszük, akkor kell kannával futni 30 métert, és utána lehet levenni a légzőkészüléket. Ez olyan mintha egy tűzesetnél, vagy káresetnél az ember gyorsan kiérkezne, és megkapná a feladatát, amit gyorsan végre kell hajtania. Utána a légzőkészüléket levettük, és jön a palánk. Kétméteres palánkon kell átugrani, majd fogni egy 80-90 kilós bábut, mintha egy sérültet kellene kihozni. Azt visszahúzzuk a helyére, pontosan le kell rakni, és utána van egy kannával való futás, mintha föl kéne futni, mondjuk a második emeletre. Ott tömlőfelhúzás a következő feladat. Ez olyan, mintha egy panelházban vagy emeletes házban föl kellene gyorsan menni, felvinni a felszerelést vagy felhúzni. A tömlőfelhúzás után leszaladunk a kannával, egy alacsony csövön kell átbújni két kannával, és utána azt a helyére rakni, majd futunk be a célba.
– Mindezt a több mint 20 kilós védőruhában, védőfelszerelésben?
– Igen.
– Mi az, ami számodra problémát szokott jelenteni?
– Végül is különösebb gondom nincs. Ha megvan a jó állóképesség, akkor a sebességen múlik a verseny. Lehet látni, hogy félpályáig szinte a párok együtt mozognak. Utána látszik az, hogy kinek van plusz erőnléte, ki a jobb fizikumú. Kívülről lassúnak nézhet ki a verseny, de amúgy bent a pályán úgy érzed, hogy nagyon mész, és akkor ott nagyon sokat tudsz javítani az idődön. Ott derül ki végül is az állóképesség, körülbelül a félpályánál.
– Idén mire számítasz?
– Jól szeretnék szerepelni. Mindenki, aki indul, azért indul, hogy képviselje hazáját, megyéjét, városát, és szerintem, aki ott van, azért megy, hogy a legjobbat kihozza magából. Csak így érdemes.
