Agrárkamara: Fejlesztésekkel biztosítható a baromfiágazat versenyképessége

Fejlesztésekkel és beruházásokkal biztosítható a baromfiágazat versenyképessége, a termelés és export növekedése – mondta Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke csütörtökön Budapesten a baromfi világnap alkalmából szervezett szakmai tanácskozáson.

Kiemelte, hogy a baromfiágazat teljesítményével, exportjával, adófizetésével, vidéki munkahelyek megőrzésével jó befektetés a kormánynak. Az ágazat versenyképességének fokozásával pedig Magyarország Európa egyik legerősebb baromfitermelő országává válhat.     

Tarpataki Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárpiaci főosztályvezetője Czerván György, az ügyvezető kabinet agrárgazdaságért felelős államtitkárának szavait tolmácsolva elmondta, hogy az államtitkár az új kormányzati struktúrában már nem vesz részt, utódja Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár lesz.     

Zászlós Tibor hangsúlyozta, hogy a fejlesztésekkel várhatóan csökkenne a járványvédelmi kockázat, javulna a termelésbiztonság is, ami kiemelten jó exportpiacokat teremthet. A technológiai fejlesztések mellett szükség lenne az állattartó épületek korszerűsítésének, valamint új telepek létesítésének támogatására.     

A NAK alelnöke fontos feladatnak nevezte az idén járó nemzeti támogatások elfogadtatását és azt, hogy a piaci folyamatokból fakadó károk mérséklésére  létre kell hozni egy jövedelemstabilizációs alapot.     

Kitért arra is, hogy a MERCOSUR, a dél-amerikai országokkal kötendő újabb kereskedelmi megállapodás hátrányosan érinti az Európai Unió (EU) mezőgazdaságának több szektorát, így a baromfi ágazatot is. Számítások szerint az új megállapodás megkötése évi hétmilliárd euró kárt okozna az unió agráriumának, ágazati hatásként pedig 150 millió csirkével csökkenne az EU baromfiállománya. Ugyanakkor a magyar termelésnek hosszabb távon számolnia kell a lengyel konkurenciával is – tette hozzá.     

Az EU baromfiágazata már most is a legszigorúbb standardokkal rendelkezik a világon az állatjólét és az élelmiszerbiztonság területén is. Ennek ellenére az állatvédő szervezetek támadják a csirkehizlalást, illetve nyomást gyakoroltnak az étkezési tojástermelésre is – mondta a NAK elnöke.       

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a madárinfluenza következményeként tavaly 600 ezer tonnára csökkent a baromfiágazat kibocsátása, 2016-ban még 620-630 ezer tonna élő baromfit állítottak elő, idén óvatos becslés szerint 700 ezer tonnát prognosztizálnak. Az ágazat élő alapanyagban mintegy 250 milliárd forint értéket állít elő, a feldolgozott termékekkel ez eléri az évi  500 milliárd forintot. A madárinfluenza az ágazat számára mintegy 20 milliárd forintnyi kárt okozott – tette hozzá a BTT elnöke.

 

Forrás: MTI

 

Megosztás:

Címke: , , , ,