Ki minősül jogszerű földhasználónak?
Földügyi szempontból egyszerű lenne a válasz: jogszerű földhasználó az a személy, aki a terület használatára érvényes jogcímmel rendelkezik (például haszonbérlő, tulajdonos, szívességi földhasználó). Támogatási szempontból viszont tágabb az a kör, akit jogszerű földhasználó lehet, hiszen a támogatást igénybe vevő nem feltétlenül esik egybe azzal, aki a földet ténylegesen megműveli. Könnyen előfordulhat ugyanis olyan helyzet például egy családi gazdaságban, hogy az egyszerűbb adminisztráció vagy gazdálkodási szempontok miatt más személy igényli a támogatást, mint aki a terület használójának minősül
Sorrend dönt a jogszerű földhasználóról
A 2007. évi XVII. törvény határozza meg azt, hogy kit lehet jogszerű földhasználónak tekinteni támogatási szempontból. A törvény egy sorrendet is felállít ennek kapcsán, hiszen fontos kiemelni, hogy egy terület után csak egy személy kaphat területalapú támogatást. Sőt a különböző támogatásokat sem lehet megbontani, tehát például az AKG-t és az alaptámogatást ugyanazon személynek kell igényelnie, ugyanez igaz a fiatal gazda kiegészítő támogatás és az alaptámogatás viszonyára is. Előfordulhat olyan, hogy – általában valamilyen technikai hiba miatt – többen is igényelnek támogatást a terület vagy annak egy része után, ilyenkor a sorrendben előrébb álló megelőzi a hátrébb lévő igénylőt és természetesen azt is, akinek semmilyen jogcíme nincs a területre. Sajnos ez sokszor a kifizetések halasztásával is jár, hiszen csak akkor történhet meg a támogatás utalása, ha tisztázódik a jogszerű földhasználó személye.
A sorrend
a.) az a földhasználó, akit a földhasználati nyilvántartásba bejegyeztek
b.) az, akit a családi gazdaság (ŐCSG) képviselőjeként bejegyeztek vagy akit az ŐCSG szerződés képviselőként megnevez (ehhez a bejegyzett földhasználóval egy ŐCSG-ben kell lennie)
c.) a haszonbérlő, felesbérlő, szívességi földhasználó stb. (ha nincs bejegyezve a földhasználati nyilvántartásba)
d.) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvező, vagyonkezelő
e.) a tulajdonos
f.) aki vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából használja a területet és nincs a sorrendben előrébb álló jogcíme
g.) az a tulajdonostárs, aki a tulajdoni hányadánál nagyobb területet használ és erről írásbeli megállapodást is kötöttek, de a földhasználati nyilvántartásba mégsem jegyezték ezt be
h.) az előző pontok szerinti jogszerű földhasználó közeli hozzátartozója
i.) az, aki a jegyző által kiállított és az adott terület használatának tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik.
2007. évi XVII. törvény 44. § (7) bekezdés
Mi történik akkor, ha időközben megváltozik a földhasználó személye?
Előfordulhat olyan, hogy év közben történik meg az ingatlan bérbeadása, sőt sok esetben még azelőtt megtörténik a birtokba lépés, mielőtt a szerződés jogi szempontból hatályba lépne. Ki veheti fel ilyenkor a támogatást? Az a legtisztább, ha ezt a kérdést a felek ilyenkor a bérleti szerződésben rendezik egymással, de ha ez nem történik meg, akkor azt tekintik jogszerű földhasználónak, aki a benyújtási határidő utolsó napján azaz június 9-én annak minősül és egyúttal be is adja a támogatási kérelmét. Ez egy törvényi vélelem, vagyis őt úgy kell tekinteni, hogy a jogosultsága a teljes évre fennáll.
Szükség van-e a földhasználati jogcím átadására?
A fenti sorrendből kiindulva tehát nem csak a haszonbérlő vagy a tulajdonos igényelheti meg a támogatást, hanem annak a közeli hozzátartozója is (természetesen egy terület után csak egy személy kaphat támogatást). Másként kifejezve: a források lehívásához nem szükséges a használati jogosultság átadása, nem kell haszonbérleti vagy szívességi földhasználati szerződéseket kötni, hiszen családon belül akár hivatkozhatunk az ŐCSG-re vagy csak egyszerűen a közeli hozzátartozói viszonyra. Sőt, bizonyos helyzetekben akár még a jegyzői igazolás is megoldás lehet.
Forrás: Agrokép
